Balatoni Vízparti Terv: szakértőt kérdeztünk az elkészült környezeti értékelésről

A Balaton-part új szabályozásáról elkészült környezeti értékelés társadalmasítása most zajlik, március 31-ig. Erről a környezeti értékelésről kérdeztük a balatoni tervezésben jártas szakértőt, Huszár Szilviát. Mint mondta: „Ez az értékelés a pozitív környezeti hatások mellett több alapvető hiányosságot is megállapít. Fontos, hogy ezek alapján még módosuljon Vízparti Terv tervezete, vagyis megtörténjen a visszacsatolás”.

(Fotó: Facebook/Maggie Terasz)

 

A kormányrendeletként kihirdetésre váró új balatoni vízparti szabályozás része a BATÉK (a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló szabályzat) és a 44 Balaton parti település Vízparti Terv, amin ábrázolva vannak a BATÉK-ban foglaltak.

A Balaton-part új szabályozásához a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem szakértői készítették el a környezeti értékelést.

***

 

Huszár Szilvia elmondta, a környezeti értékelés értékes tényfeltárást ad a vízpart és a kiemelt üdülőkörzet természeti és környezeti állapotáról (pl. a parti területek örökségvédelmi területeit, engedélyes kikötőit listázza), és az egyes szabályozási elemek hatásairól. Sorra veszi a területfelhasználási típusok (zöldterület, strandok, kikötők, különleges területek stb.) és az egyéb sajátos szabályozási elemek (parti sétány, beépítetlenül meghagyandó parti sáv, közhasználatú területek) területi változásait.

A szakember rámutatott, a környezeti értékelés többek között javaslatot tesz a régi vízparti szabályozáshoz képest az új Vízparti Tervben tervezett változások okainak feltárására és a fogalmak egyértelműsítésére.

 

A BATÉK és a Vízparti Terv környezeti értékelésének főbb megállapításai:

1. A régi szabályozáshoz képest a Vízparti Terv vízparti területe összességében 16,6 km²-el gyarapodott, ami 2,6%-os növekedést jelent. A területnövekedés hatása egyértelműen pozitív, mert ezeken a területeken a szigorúbb szabályozás érvényesül.
2. Összességében a kikötő területfelhasználás területe csökkent a régi szabályozáshoz képest, ugyanakkor az ilyen területek számossága nőtt. A kikötőként felhasználható partszakaszok száma jelentős mértékben csökkent 2006. óta, a régi szabályozásban 186, a Vízparti Tervben jelenleg 85 db szerepel, és megjelent 71 kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható hely. A kikötők létesítési lehetőségeinek csökkentése pozitív, mivel a szabályozás kimondott célja a csónakkikötők ritkítása, és ezzel a nádasok feldarabolódásának akadályozása. Különösen veszélyeztetettek a védett nádasok.
3. Az egész Balatont illetően a strand különleges terület a régi szabályozáshoz képest kismértékben (3 hektárral) csökken, a fürdőzésre felhasználható partszakaszok hossza tekintetében nagyobb mértékű csökkenés várható (59 km-ről 46 km-re) a Vízparti Terv elfogadásával, viszont 50 fürdőzésre felhasználható hely alakítható ki. A strandterület növekedés (pl. Alsóörs, Balatonszemes, Balatonvilágos) okán ezek a területek – környezeti szempontból – nem kerültek rosszabb helyzetbe a régi szabályozáshoz képest. A strandterületek csökkentését, ha ezzel nagyobb beépíthetőségűvé válnak, akkor negatív tendenciának tartja. A kedvezőtlen változások, negatív környezeti hatások azokon a helyeken várhatók, ahol az újonnan kialakított vagy kialakítandó fürdőzőhelyeket és partszakaszokat védett területek is érintik.
4. A parti sétány hossza összességében közel 30 km-rel nő (67 km-ről 95 km-re). A tervezők településsorosan is azt találták, hogy a parti sétány hossza majd minden településen nő vagy nem változik. A növekedés előnyös.
5. A kempingek területe összességében nagy mértékű – mintegy 45%-os csökkenést – mutat (119 hektárról 89 hektárra) a régi szabályozáshoz képest. Az eltűnt kempingek helyén megvalósuló magasabb beépítettség kifejezetten káros hatással van a vízparti élővilágra, helyenként a vízpart megközelíthetőségére is. Okként a 2006. évi törvénymódosítást említi, amely megengedte a kempingek módosítását a helyi építési szabályzatban.
6. A beépítetlenül megőrzendő parti sáv a régi szabályozás összesen 237,4 hektár számára deklaráltan biztosította a beépítés-mentességet, az új vízparti terv 1 592 hektár védelmét biztosítja. A K vonal egyértelmű definiálása pozitív hatású. Jelentős mértékben nőtt a terület, amelynek védelmét biztosítja
7. A zöldterület összességében nőtt a régi szabályozáshoz képest – 317 hektárról 349 hektárra – amely által a környezeti állapot javulása várható. Nemzeti park védettségű területen a parkosítást kedvezőtlen hatásúnak látja.
8. A beépítésre szánt területek mértéke az új Vízparti Tervben 774 hektárról 1 174 hektárra nőtt. A beépítésre szánt területek főleg a területi hatály növekedése, egyéb esetekben a településrendezési tervekben ábrázoltak miatt nőttek. Mivel a vízparti terv hatálya alá kerülnek, a szigorúbb szabályozás szempontjából szintén kedvező.
9. A tervezett új szabályozás szerint a természetes partszakaszként kijelölt terület hossza a teljes – 267 km-es – balatoni partszakaszból a korábbi 102 km-ről 112 km-re növekedett. A természetes partszakasz, mint szabályozási elem kijelölése egyértelműen pozitív hatású beavatkozás.

 

Előrelépés, de hiányosságokkal

A hatáselemzés konklúziója általában pozitív, azaz – az értékelés készítői szerint – a BATÉK-ban előírt szabályok előnyösen hatnak a Balaton part közhasználatára és természeti környezet védelmére. Azt, hogy a Balaton-part új szabályozása a réginél némileg nagyobb területre lesz érvényes, pozitívnak értékelik, és további bővítést javasolnak.

A BATÉK keretterv jellegét is üdvözlik. Az értékelők ugyanakkor több kritikai észrevételt is tesznek. Egyebek közt azt, hogy nem teljeskörű a területhasználati problémák, terhelhetőségek feltárása. A meghozott területi, szabályozási változtatások oka ezért nem mindig látható.  Nem tartják szerencsésnek, hogy a vízparti terv határa kettémetsz védett területeket. Hiányolják továbbá szankciók bevezetését az esetlegesen bekövetkező káros folyamatok előidézőivel szemben.

 

Ezek hiányoznak a környezeti értékelésből

Huszár Szilvia szerint a környezeti értékelés megállapításait javasolt kiegészíteni a helyi építési szabályzatok vizsgálatával. Mint sorolta, az alábbi témák hiányoznak a környezeti értékelésből:

• a parti sétányok abbéli vizsgálata, hogy a Vízparti Terv kijelöli-e a belterületi parti hossz 30%-ának megfelelően, amit a területrendezési törvény előír;
• annak elemzése, hogy egyes zöldterületek, kempingek területi változása az újonnan kibővített területek nélkül miként alakul, a bővítménnyel együttkezelve torzítja az értékelést;
• a kempingek eltörlése az új tervben a helyi építési szabályzat alapján vagy egyéb okból történik-e. Az új terv több kempinget most szüntet meg és nem a helyi építési szabályzat teszi azt. Tévesen állapították meg, hogy a zöldterületek vagy strandok esetleges csökkenése az új tervbe a helyi építési szabályzat miatt áll fenn, mivel azok nem voltak módosíthatók a helyi építési szabályzatban, a VPrT ábrázolást kellett átvenni;
• a zöldterületek vizsgálatánál nem egyértelmű a zöldterület kialakítására alkalmas területek (VPrT) és a távlati zöldterületek beszámítása;
• az értékelés azt sem fejti ki – főként az újonnan bevont területek esetén – hogy egyes beépítésre szánt területeket 7 évet megelőzően jelölték-e ki, avagy sem, így azok visszaminősítése hol, mennyiben lehetséges és lenne szükséges beépítésre nem szánt területté;
• nem foglalkozik a nádas rendeletben használt jogi partvonal és a tervben szereplő szabályozási partvonal kapcsolatával;
• nem vizsgálja a 283/2002 (XII.21.) Korm. rendelet és a BATÉK előírások egyezőségét, különbözőségét.

Mivel a felhasznált források között szerepelnek a településrendezési tervek is, elvárható lett volna ezek vizsgálata is – szögezte le a szakember. Hozzátette, nagy jelentősége van annak, hogy mit vesz át, vagy mit nem vesz át a Vízparti Terv a helyi építési szabályzatból.

Huszár Szilvia rámutatott, hogy az elkészült értékelés nem taglalja az egyes területi változások okait, mivel nem készültek el ehhez a megalapozó dokumentumok, amelyekből kiderülhetnének.

 

134 olyan hely lesz, ahol csökken a zöldterület, vagy a közösségi rendeltetés magánérdekűvé válik, illetve nőhet a beépítettség

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a környezeti értékelés 134 helyen jelenít meg olyan területfelhasználási változtatásokat, amelyek a zöldinfrastruktúra lefedettséget csökkentik vagy a beépítési intenzitást növelik a rendeltetésmódosításokkal.

Jellemzően olyan példákat hoz az egyes településeknél, ahol az erdőterület közlekedési területté válik, vagy zöldterület, strand, kemping szűnik meg és összevont beépítésre szánt, illetve összevont különleges területté válik. Huszár Szilvia sajnálatosnak nevezte, hogy az értékelők ezeket a tendenciákat elnagyolva magyarázzák − a helyi építési szabályzat átvételét említik  –  és nem teszik hozzá, hogy mi indokolja a  BATÉK által átminősített területeket.

„Azokban az esetekben, ahol visszalépés történik, hiszen a hatályos régi szabályozás (TNM rendelet) és a helyi építési szabály (HÉSZ) is a kempinget vagy zöldterületet jelöl, és az új Vízparti Terv tervezete ezt átminősíti más besorolású területté, elvárható lenne némi magyarázat”

– fogalmazott a szakember. Ezek között jelentős, több száz, több ezer négyzetméteres parti ingatlanok vannak – hangsúlyozta. Ezekben az esetekben többnyire az elmúlt években, évtizedekben kialakult szabálytalan területhasználathoz igazítják a szabályozást. „Nagyon aggályos ez az eljárás, ráadásul negatív precedenst teremt” – figyelmeztetett Huszár Szilvia.

 

Egy nagyon fontos dolog kimaradt

A szakértő szerint egy nagyon fontos dolog kimaradt a környezeti értékelésből: az anyag nem tesz említést arról, hogy a BATÉK-nak, mint felsőbb szintű tervnek megvan az a lehetősége, hogy a helyi építési szabálytól eltérően szabályozzon, kártalanítási kötelezettség nélkül akkor, ha a helyi építési szabályzatban az átminősítés már több mint 7 éve történt és nem kezdődött meg az építési tevékenység. Az újonnan a Vízparti Terv hatálya alá sorolt területek között több is felfedezhető.

 

Előremutató javaslatok

A szakember elismerően szólt arról, hogy a környezeti értékelés több előremutató javaslattal is él, amelyet megfontolásra javasol a döntéshozók számára:

• a Vízparti Terv határvonalaként konkrét fizikai távolság (pl. 100 m-es parti sáv) megállapítása, mivel egyes helyeken nagyon keskeny a parti sáv,
• a bővítést objektív mércék, szempontrendszer, környezeti, természeti indikátorok segítségével a terv felülvizsgálata során újra áttekinteni,
• a Vízparti Terv területi hatályának további területekre történő kiterjesztési lehetőségének vizsgálata,
• a korábban a vízparti területek közé tartozó és a jelenlegi tervezés során azok sorából kikerült területeket a BATÉK felülvizsgálatakor újra a Vízparti Terv hatálya alá kell helyezni,
• természetes partszakasz fogalmának olyan meghatározása, amely egyértelműen leírja a természetes partszakasz rendeltetését és jellegét, táj- és természetvédelmi funkcióját, jelentőségét,
• a terven jelölt zöldterületeken – célállapotként − a közhasználatot minden esetben jelölni szükséges, miután a zöldterületek közterületnek minősülnek,
• a korábban nagy zöldfelületi aránnyal rendelkező kempingek és szállodák megszűnése miatt a klímaváltozást tompítani tudó és a lakosság számára rekreációra használható zöldfelület csökkenés ellensúlyozására a telkek kötelező zöldfelületi arányát növelni kell,
• a közhasználatóság ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak előírása, hogy a kijelölt zöldterületek tulajdonjogát csak a Magyar Állam vagy a települési önkormányzat szerezhesse meg,
• a törvényben a strand, mint általános fogalmat kellene rögzíteni, valamint a lehetséges fajtáit, amelyeket a Vízparti Terv fog meghatározni, a beépítésre szánt és nem szánt területek elkülönítése,
• a feltöltések és azok lehetőségeinek markánsabb jelzése,
• a kormányrendeletben kikötő-kategóriánként kellene a szabályokat megállapítani,
• feltétlenül szükséges lenne – különösen a kikötők esetében – a szabályok be nem tartásának következményeit meghatározni,
• a vizsgálati eredmények alapján a nádassal érintett partszakaszokon a természeti állapotnak megfelelően és a rehabilitációs célok érdekében a természetes partszakasz jelölése,
• további biztosíték elhelyezését javasolják a BATÉK-ban a nádasok feldarabolódásának megelőzésére például azzal, hogy új beavatkozás esetére rögzít egy partvonal hosszt (például 200 m), amelynél kevesebb nem lehet háborítatlan, ha ott nádas vagy más természetes és/vagy természetközeli, part menti növényzet található,
• komplex ökológiai terhelhetőségi vizsgálat készítése, amely tartalmazza az aktuális terhelés mértékét, illetve a partnak a Balaton stabilitása szempontjából értékelhető beépítettségének és beépíthetőségének mértékét, a kikötők, víziállások számát, méretét, vagy akár csak azt, hogy mennyi vízi jármű, csónak, hajó üzemeltetése, fenntartása lehet a Balaton számára még tolerálható,
• a „tovább tervezést igénylő területek” végleges funkciójának monitoringja a településrendezési tervekben és a beépített területek növekedésének vizsgálata,
• „a településképi értékek megőrzése, növelése vagy a településkép kedvező irányú megújulása terén a felújított vagy újjá épített épületekre nincs konkrét arculati megkötés vagy szabályozás, bármit lehet a helyére (áthelyezve is) építeni, ameddig az nem nagyobb térfogatban és magasságban az eredetinél.
• a Vízparti Terv elkészítéséhez, bevezetéséhez kapcsolódóan egy átfogó Balatoni Rehabilitációs Területi Keretrendszer (BRTK) elfogadása és fenntartása,
• a szükséges források előteremtése érdekében egy átfogó, több ágazatot is érintő szabályozási és finanszírozási terv készítése,
• a vízparti terv monitoringja a felvonultatott indikátorok használatával.

 

Huszár Szilvia hangsúlyozta, a hiányosságok mielőbbi pótlása és a javaslatok megfogadása, beépítése mindenképpen szükséges a BATÉK és a Vízparti Terv elfogadásához és hatályba léptetéséhez.

A Balaton-part új szabályozásáról szóló (vagyis a Vízparti Tervet és a BATÉK-ot magába foglaló) kormányrendeletet a következő negyedévben kívánják hatályba léptetni – a tervezők nyilatkozatai szerint.

***

 

A véleménynyilvánítási lehetőség március 31-ig bárki számára adott:

A Balaton új szabályozásának környezeti értékelése a Építési és Közlekedési Minisztérium felhívásával itt található: https://www.e-epites.hu/hirek/lakossagi/jelentos-szigoritasok-balatonnal-kornyezeti-ertekeles-tarsadalmasitasaval). A véleményeket, javaslatokat a vizpartiterv@ekm.gov.hu e-mail címre lehet elküldeni.