A közösségi régészet a kulturális örökség megismerése és megmentése céljából a civil szféra és a régész szakma képviselői által közösen végzett kutatói, elsősorban terepi régészeti tevékenység, amelynek komoly szerepe van a fémdetektoros keresésben. A keszthelyi Balatoni Múzeumban a hónap műtárgyai a fémkeresős leletek, amely vitrin a múzeum aulájában tekinthető meg 2020. augusztus 12-től szeptember 20-ig nyitvatartási időben – olvasható a múzeum blogjában, amely útmutatást ad arról is, hogy mik a fémkeresések szabályai.
Filigrán díszítéssel, üvegpaszta berakással készült kosaras függő töredéke Vállusról. Az egykori Keszthelyi-kultúrás népesség jellegzetes ékszere. (Fotó: Balatoni Múzeum)
A Balatoni Múzeum Közösségi régészet projekt fémkeresős csapata 2019 év eleje óta munkálkodik azon, hogy kulturális örökségünk fontos elemei, a talajművelés, erózió következtében felszínre került régészeti leletek minél nagyobb számban kerüljenek be a múzeum gyűjteményébe. Együttműködő fémkeresős önkénteseik Gép Miklós, Horváth László, Kovács Adrián, Somogyi Attila és Szi Márton Lajos.
A fémkeresős kutatás révén a múzeum látókörébe került tárgyak száma ma már meghaladja a több százat. Ezekből válogatott – a teljesség igénye nélkül – Klinger László régész-muzeológus, a fémkeresős csapat koordinátora.
Ez a rézkori tőr, az ún. Mosóházi-dűlő lelőhelyen került elő, Keszthely határában. Egykor csontból vagy fából készült nyél tartozott hozzá. (Fotó: Balatoni Múzeum)
Ma már általánosnak mondható, hogy a régészeti feltárások helyét fémdetektorral is átvizsgálják. A módszerrel talált fémtárgyak igen nagy segítséget nyújtanak a feltárt régészeti jelenségek pontosabb időbeli besorolásához, ugyanis a fémből készült ékszerek datálása pontosabb, mint például a régészeti lelőhelyek többségén legnagyobb számban előkerült kerámiáé.
Fontos megérteni, hogy a felelőtlen, pusztán találási vágyból fakadó műszeres leletfelderítéssel kiragadjuk a lelőhelyből a fémtárgyakat, ezzel megfosztva a jövő régészeit attól, hogy a jelenleginél sokkal korszerűbb technikai eszközökkel és a hozzá igazodó módszertannal, a mai lehetőségekhez képest sokkal sokrétűbb és mélyrehatóbb információt nyerjenek.
Múzeumbarát önkéntesünk ajándéka ez a Fenékpusztán előkerült ólom vízvezetékcső töredék. Az egykori fürdőépületek környékén biztosíthatta az épületek vízellátását.
A humuszban elsősorban olyan tárgyakat lehet találni, amelyeket az egykori járószinten hagytak el véletlenül: a zsebből kicsúszó aprópénzeket, a kiesett fülbevalókat, az elgurult gyűrűket, az eltört és használhatatlanná vált és ezért félredobott szerszámokat.
Zalaszántó határában került elő szórvány leletként ez a nagyon jó állapotban megmaradt, La Tene-kori fibula. A fibula a mai biztosítótű őse, az egykori öltözék fontos alkotó eleme volt.
Ezek a leletek a Keszthely nyugati határában állt egykori római telep és villagazdaság területéről kerültek a múzeum gyűjteményébe. A kisméretű fibula talán egy gyermek öltözékéhez tartozhatott.
A régész feladata nem fejeződik be egy-egy szép lelet megtalálásával, fontos, hogy azt értelmezni is tudja. Könnyen tévútra vihet bennünket tehát, ha nem ismerjük a lelet pontos kontextusát.
A civilek, egy-egy helyi közösség tagjai- szakmai koordináció mellett- sokat segíthetnek a szakembereknek egy ásatáson, de akár a leletek feldolgozásában is, s közben egyedi módon ismerkedhetnek meg elődeik, az e területen élt közösség múltjával.
A fémkeresőzés szabályairól:
A fémdetektorok használata Magyarországon az 1990-es évek elején indult.
Kezdetben a Rendőrség, Honvédség használt ilyen eszközöket, a civil társadalom körében nem volt elterjedt. A fémkereső műszer használatát ma már jogszabályok szabályozzák:
- A 2001. évi CXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (Kötv.) 8. § (1) kimondja: A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon, és e törvény erejénél fogva védelem alatt áll.
- A fémdetektor legális használatának módját jelenleg a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szabályozza.
Hazánk területén a fémkereső műszer használata engedélyhez kötött. Az engedélyt az Örökségvédelmi Hatóság állítja ki.
A hatályos szabályzás szerint minden 1711 előtt földbe került lelet az államot illeti, ha valaki ilyen tárgyat talál, köteles bejelenteni a helyi jegyzőnek vagy a területen illetékes múzeumnak.
Az engedély- mely meghatározott időre és pontosan rögzített területre szól- kiadásának előfeltétele egy együttműködési megállapodás megkötése a területileg illetékes múzeummal.
Nyilvántartott régészeti lelőhelyen csak régész jelenlétében lehet fémkeresős kutatást végezni!