Kutatók az etetőanyagokról: a horgászat vizekre gyakorolt hatása jelentősen javítható

A tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLK) kutatásai alapján a horgászok által felhasznált etetőanyagok mennyiségének csökkentésével, és a magas foszfortartalmú adalékok (pl. halliszt) visszaszorításával a horgászat vizeinkre gyakorolt hatása jelentősen javítható. Sőt, könnyen elérhető lenne a nullás foszformérleg, illetve akár a horgászat általi foszforkivonás és a vízminőség javítás is! – olvasható a kutatóintézet csütörtöki közleményében. (A foszfornak kulcsszerepe van az algásodásodásban.)

Bár a horgászat és halgazdálkodás csak kis mértékben járul hozzá a Balaton tápanyagterheléséhez, a BLK kutatói a horgászok szemléletformálását és a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések mérlegelését javasolják.

 

A kutatók javaslatai:

  • Megfontolható lehet a naponta felhasználható etetőanyag mennyiségének és minőségének szabályozása.
  • Hatékony eszköz lehet a horgászat foszformérlegének javítására a halliszt és más magas foszfor tartalmú komponensek arányának korlátozása (pl. 0.4-0.5% foszfortartalom értéken).
  • Célszerű lenne a gyártók számára előírni, hogy a termékeken tüntessék fel azok foszfortartalmát (a bevizsgált 15 darab, kereskedelmi forgalomban kapható termék közül mindössze 2 esetében volt erre vonatkozó információ). Így a környezettudatos horgászok könnyebben választhatnának olyan terméket, ami kevésbé terheli a környezetet.
  • Tájékoztató kampányokat lehetne szervezni a horgászok számára a környezettudatos etetőanyag használatról.
  • A haltelepítések fogásokhoz mérten történő rugalmasabban szabályozása.
  • A kifogott idegenhonos halfajok visszahelyezési tilalmának érvényesítése. – A tiszta C&R horgászat (minden kifogott hal visszaeresztésre kerül a vízbe) vagy az ahhoz kapcsolódó etetőanyag felhasználás korlátozásának megfontolása.
  • Szelektív halászat révén foszfor kivonása az ökoszisztéma belső készletéből, amennyiben azt a halállomány túlzott mérete vagy kedvezőtlen szerkezete is indokolja.

A horgászok által használt etetőanyagok természetes vizeinkre gyakorolt hatásával kapcsolatban fokozott érdeklődés tapasztalható napjainkban. Több szempontból is kiemelt fontosságú Balaton tápanyagterhelése, ezért a BLK és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. közös vizsgálatok során igyekszik feltárni a horgászati célú halgazdálkodás szerepét a Balaton anyagforgalmában.

Mivel a foszfornak kulcsszerepe van az algásodás mértéknek meghatározásában, így a vizsgálat elsősorban erre az elemre fókuszált. A kutatók összevetették a tóból halfogások révén eltávolított foszfor mennyiségét (ez a tápanyagot kivonó, vízminőség javító tétel) a horgászat érdekében a tóba telepített halakkal és etetőanyagokkal bejuttatott foszfor mennyiségével (ezek a külső tápanyagterhelést jelentő tételek). A szabadidős- és versenyhorgászat általi etetőanyag felhasználás mértékét széleskörű kérdőíves felméréssel, míg a legnépszerűbb etetőanyagok foszfortartalmát laboratóriumi mérésekkel határozták meg.

A képen a vizsgált etetőanyagok: darák, bojlik, pelletek, takarmány kukorica, kenyér (Fotó: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet)

Az eredmények szerint a horgászati/halgazdálkodási tevékenység révén bekerülő évi nettó +4,8 tonna foszfor a Balatont érő teljes külső foszforterhelésnek (2017-2019. között átlagosan kb. évi 165 tonna; Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által készített becslés) mintegy 2,9 százalékával, más terhelési becslésekhez mérten 5-6 százalékával egyenértékű. Megállapítható tehát, hogy jelenleg a horgászat nem sorolható a Balaton legnagyobb tápanyagterhelő forrásai közé, illetve nem lehetett okozója a 2019. évi alga-virágzásnak. Ugyanakkor, a Balaton jó vízminőségének megőrzése érdekében a kutatók a horgászat tápanyagmérlegét javító intézkedések mérlegelését javasolják. Ilyen lehet például a környezettudatosabb szemlélet kialakítása a horgászok körében.

A vizsgálatok eredményei és a kapcsolódó intézkedési javaslatok teljes terjedelemben itt érhetők el.