Balatoni ingatlanpiac: ismét több a külföldi vevő (Magyar Nemzet)

Újra több lehet a külföldi vevő a magyar ingatlanpiacon. A Balaton környékén úgy bővült a kínálat, hogy az árak alig nőttek, ami a lakhatási céllal vásárlóknak kedvezhet, míg az aranyvízum júliusi bevezetésével több lehet a befektetési célú vásárló, aki ötszázezer euró feletti, azaz nagyjából kétszázmillió forintos összegtől vásárolhat házat, lakást vagy épp akár kastélyt.

A koronavírus-járvány óta erősödött a külföldi vásárlók jelenléte az ingatlanpiacon. Körükben három régió, a határ menti részek (ingázás lehetősége, megfizethetőbb ingatlanárak), a főváros, illetve a Balaton környéke a keresett célpont – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A kínai és vietnámi vevők szinte csak a fővárosban vásárolnak, a francia vevők háromnegyed is itt keres lakás, ahogyan az irániak négyötöde is. Utóbbiak közül többen egyetemisták, akik egyúttal a lakhatásukat is biztosítják ezzel.

Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője is szolgált néhány érdekes adattal: a budapesti külföldi vevők körében meg kell említeni az orosz vásárlókat is, akik a miniszterelnökségi statisztika szerint közel hetven százalékban Budapesten kerestek ingatlant (főleg a belvárosban és Zuglóban), a vidéki városok közül pedig Sopron, Hévíz, Keszthely és Kőszeg keltette fel leginkább az érdeklődésüket, a felsorolt helységekben összesen 26 ingatlant szereztek orosz állampolgárok a tavalyi év során. A kínaiak preferenciáit illetően elmondható, hogy főleg a XIII. és a X. kerületi 80-100 millió forint körüli lakásokat keresik, gyakran teljes berendezéssel együtt, azért, hogy kiadhassák, de voltak kínai vevők Pécsett is az elmúlt két évben.

Ami a Balatont illeti, Balogh László kiemelte, továbbra is a német ajkúak körében népszerű a magyar tenger környéke, a németek több mint 35, az osztrákok körülbelül harmada, a hollandok harminc százaléka, a svájciak negyede itt keresett eladó házat és elsősorban lakhatást is, mivel sokan közülük nyugdíjaskorú, idősebb vásárlók. A szakértő hozzátette, az átlagos vételárak alapján nem a közvetlen tóparti házakra kell gondolni, a tóhoz közelebbi településeken, a parttól távolodva csökkennek az ingatlanárak.

A svájci vevők 33, a németek átlagosan 27, az osztrákok 34, míg a holland vevők alig húszmillió forintért vettek házat, az ő szempontjaik között szerepelt a biztonságos lakókörnyezet, a megfizethetőség, de ugyancsak érv még az euróban kapott nyugdíjak magasabb vásárlóértéke is.

Balogh László szólt arról is, hogy a koronavírus-járvány óta ismét több a külföldi vevő a Balaton körül. Egy mostanában eladott házat akár 20-30 vagy negyven százalékkal többért el lehetett itt adni ahhoz képest, mint amikor valaki a pandémia előtt azt megvette, nagyjából öt év alatt meg is térülhetett ez a korábbi befektetés.

A külföldi kereslet erősödésére utalhat még az is, hogy a kínálat jelentősen bővült, viszont szinte alig drágult, így aki egy ideje tóközeli ingatlan vásárlását tervezte, most könnyen meglépheti a már említett árfolyam és biztonságossági tényezők miatt.

Harmadik tényezőként belép még július elsejétől az aranyvízum – ismertette a szakértő –, ami azt jelenti, hogy az európai gazdasági térségen kívülről, harmadik országból érkező vásárló hároméves letelepedési engedélyt kap akkor, ha legalább ötszázezer euró vételárú magyarországi ingatlant vásárol. Ez pedig lehet akár tóparti ház is (nagyjából ez a kétszázmillió forint körüli összeg jelenti a belépő árakat) vagy valamilyen kastély, kúria, ami például hotelként működtetve jó befektetés lehet.