Balatonfűzfőre is elértek a veszprémi egyetemisták 1956-ban (vehir.hu)

Mára történelem, mégis oly közel van még, hogy nem kell régészeti leletekért a földbe ásni, csupán végigsétálni a helyszíneken, beszélgetni azokkal, akik átélték 1956 eseményeit. A vehir.hu az évforduló alkalmával kronológiailag összegyűjtötte, hogyan zajlott Veszprémben a forradalom. Ebből kiderül, a változást akaró fiatalok a környező településekre is eljutottak. 

A mai veszprémi városhatár jóval szűkebb volt akkoriban. A Dózsaváros falusias jellege mellett a mai Jutasi út (akkoriban Felszabadulás útja) az Őrház utcáig tartott, dél felé pedig a Stadion utca és Wartha Vince utca voltak a város határai. A lakásokat, középületeket fával, vagy szénnel fűtötték, vezetékes meleg víz nem volt, ahogy csatorna és közvilágítás is csupán elvétve a poros és sáros utak mentén – olvasható a vehir.hu ünnepi összeállításában.

Az első “forradalmi helyszín” a Veszprémi Vegyipari Egyetem, ahol október 15-én a Hazafias Népfront az „E” épület kamarájában ankétot szervezett, amelyen Brusznyai Árpád is felszólalt. Ekkor már az ország több pontján – elsőként Szegeden – életre hívták a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ), amely politikamentesen, a diákok érdekvédelmi szervezeteként hivatott kezdetben működni – emlékezik vissza a portál összeállítása.  1956 Október 21-én az egyetemi menzán az egyetemista hallgatók is elkezdték szervezni veszprémi MEFESZ-t a Szabad Ifjúság friss száma alapján, amelyben a szegedi és budapesti egyetemisták felhívása is olvasható volt.

Másnap megfogalmazták a veszprémi MEFESZ legfontosabb követeléseit: a választások demokratizálása, külföldi tanulmányutak és munkavállalás lehetősége úgy keletre, mint nyugatra, egyetemi autonómia, a mérnökök fizetésének rendezése, magasabb ösztöndíj biztosítása a végzős diákoknak.

Október 23-án a Petőfi Színházban délután 3 órakor nagygyűlés kezdődött 300-350 fő részvételével (a résztvevők kb. 10%-a megfigyelő volt). A hallgatók két ellenszavazattal úgy döntöttek, hogy hivatalosan is megalakítják a MEFESZ-t. A gyűlés után éjfél körül a fiatalok egy csoportja elkezdte a vörös csillagok lebontását a középületekről, elsőnek a mai Óváros téren. Másnap az egyetemisták a környező településeken is terjesztették a röplapokat. Útba ejtették Herendet, Várpalotát, Pétet, Balatonfűzfőt és Zircet is. Ugyanakkor a katonák közötti terjesztést a veszprémi laktanyaparancsnok nem engedélyezte. Ugyanezen a napon az egyetem tantestülete egyhangúlag kimondta, hogy mostantól fogva az egyetem autonóm. Néhány hallgató már 24-én fegyvert követelt az Aulában, sikertelenül. 18 órakor a veszprémi MEFESZ a Magyar Rádióhoz a következő táviratot küldte: „Üdvözöljük Nagy Imre elvtársat, elítéljük a vérontást, Gerő Ernő rádióbeszédével nem értünk egyet, követeljük a visszahívását, a statárium eltörlését, a közönséges bűnözők kivételével mindenkinek amnesztiát.”

A teljes kronológiai összefoglaló a vehir.hu oldalon érhető el.