Balatonalmádi asztrofotós kapta lencsevégre az Io árnyékát a Jupiteren (ng.hu)

A Naprendszer óriásbolygóját, a Jupitert hatvan éve nem észlelhettük ilyen fényesnek, ami páratlan részletességgel társult. A National Geographic 2022 októberének asztrofotójává választotta Fényes Lóránd felvételét – írja az ng.hu.

A Jupiter, amire éppen rávetül egyik holdjának az árnyéka (Fotó: Fényes Lóránd)

 

 

Fényes Lóránd fotója Balatonalmádiban, otthoni csillagdájában készült 2022. október 19-én 00:27-00:30 között. A közel ötméteres fókuszú csillagászati távcső végén kifejezetten a bolygók és a Hold megörökítésére készített csillagászati kamera öt percen át videófolyamként 15 ezer felvételt készített a bolygóról, amiből a legjobb 1500 képkockát felhasználva készült el ez a rendkívül részletes fénykép. A Jupiter megörökítésénél csak az izgalmasabb, amikor egy holdja – elhaladva előtte – árnyékot vet a bolygóra. Ezen a fotón éppen ez történik.

Az egyik Galilei-hold, jelen esetben az Io árnyéka vetül a bolygó felhőzetére. Tulajdonképpen napfogyatkozás jelensége következett be a Jupiteren. A képet speciális szoftverrel kellett feldolgozni, mert ennyi idő alatt az Io is mozgott, és a bolygó elfordulása is érzékelhető volt. Ezeket a mozgásokat a szoftver kompenzálta.

 

Mitől olyan fényes idén a Jupiter?

Az idei év a Jupiter éve: 60 éve nem észlelhettük ennyire fényesnek, mint 2022 őszén. Ennek az oka a bolygó oppozíciója: az a helyzete, mikor a keringési szakaszában a Földről nézve pontosan a Nappal ellentétes oldalon van, a Földünk pedig pont a Nap és a Jupiter között helyezkedik el. Ilyenkor található a legközelebb hozzánk: ebben az esetben ragyog a legfényesebben és mutatja legnagyobbnak magát a csillagászati távcsövekben. Ilyen szembenállás 13 havonta következik be. Azonban a nyújtott ellipszis pályája miatt még ebben az évente tapasztalható közelségben is van egy ingadozás. Idén egyszerre volt a bolygó oppozícióban és ellipszis pályáján legközelebb a Naphoz, így értelemszerűen hozzánk is. 2022 szeptemberében ez 591 297 millió kilométert jelentett, és a kép októberi készítésekor sem haladta meg sokkal a 600 000 millió kilométert. Persze ez hatalmas távolság, de ha figyelembe vesszük, hogy a jövő tavasszal már több, mint 890 000 millió kilométerre jár, akkor belátható, hogy ez valóban szuperközelség.

Naprendszerünk legnagyobb bolygójának tömege több, mint két és félszerese az összes többi bolygó tömegének. A hatalmas méretét másképp is megbecsülhetjük: a képen látható Nagy Vörös Folt (egy több, mint 300 éve tomboló hatalmas anticiklon) átmérője nagyobb, mint az egész Földünké. A bolygónak 79 holdja ismert, ebből a köztudatban a Galielo Galilei által felfedezett négyest már egy egyszerű binokulárral is észlelhetjük ragyogó ékszercsoportként a bolygó körül. Ennek a négyesnek a tagja az Io, ami a képen markáns árnyékot vet a Jupiter felszínére. A mérete a mi Holdunkéhoz hasonló, ám annál sokkal aktívabb égitest. A Jupiter gravitációs hatása a belsejét folyamatos mozgásban tartja: ennek köszönhetően vulkanikus értelemben kiemelten aktív – írja a National Geographic.