A terület egy részén korábban csónakkikötő működött, így egy szűkebb meder már volt itt, de az nem nyúlt be a partra ilyen mélységben, nem volt körbebetonozva és kiszélesítve.
Hogy a beruházó módosítja az egykori csónakkikőtő területét, az már a hatalmas, szállóval, étteremmel és teniszpályával is felszerelt oktató- és konferenciaközpont építéséről beszámoló 444.hu 2021. júniusi fotóján is látszott. Ekkorra a medret meghosszabbították, de a Balaton vizét még nem engedték bele. 2022 nyarára viszont már feltöltötték a Balaton vizével a kivájt medret.
Az üdülőben látható a Balaton vizével feltöltött meder (Fotó: 24.hu)
Mivel a módosításhoz a terület gazdájának engedélyt kellett kérnie, először a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak írtunk, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy az ügyben nincs hatáskörük.
A vízüggyel is felvettük a kapcsolatot, és megtudtuk, hogy engedélyt ugyan ők sem adtak ki, de 2018 októberében „a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság objektumazonosító jelet állított ki nyílt csatorna kibővítése és kotrása, a csatorna mentén függőleges partfal és lépcső kiépítése tárgyában”. Végül kiderült, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adott engedélyt a bővítésre és egy „jóléti vízfelület” kialakítására. Mint megkeresésünkre írták, az ingatlanon lévő, korábban csónakkikötőként is használt csatorna bővítésére, kotrására, partfal kialakítására, „továbbá a csatorna végén egy jóléti vízfelület és a kapcsolódó lépcsős part kialakítására a vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörrel rendelkező Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – kérelemre, a jogszabályi követelményeknek megfelelő dokumentációs melléklet alapján – vízjogi létesítési engedélyt adott”.
A katasztrófavédelem a 24.hu kérdésére azt is elárulta, pontosan mit jelent a jóléti vízfelület:
a halászati, öntözési, vízvisszatartó rendeltetésű víztestek vízgazdálkodási célúak, míg jóléti minősítéssel az ettől eltérő, például látvány-, csónakázótó és hasonló célú hasznosítást jelölik.
Függetlenül attól, hogy látványtónak, jóléti vízfelületnek vagy csatornának nevezzük, megállapítható, hogy a képződmény emlékeztet egy medencére. A partján a padok mellett már a nyugágyak is ott sorakoznak. Így érdekes lehet az is, hogy az MNB sikerén felbuzdulva a közeljövőben érkeznek-e majd vízjogi létesítési engedélyre irányuló kérelmek a hatóságokhoz más vízparti ingatlanok tulajdonosaitól, akik esetleg szintén a tó vizét vezetnék a telkükre a jólétük érdekében.
A 24.hu-nak névtelenül nyilatkozó szakértő szerint a változtatás veszélye lehet az is, hogy a Balaton „kilendülése” esetén a területet a csatornán át könnyen eláraszthatja a víz.
A beruházással kapcsolatban a lap megkereste Matolcsy Gyöngyit, Balatonakarattya polgármesterét is, de a jegybankelnök Matolcsy György volt felesége nem válaszolt kérdéseikre. Ahogyan az MNB Ingatlan Kft. sem.
A projekt jelenlegi állásáról tájékozódni így a veol.hu oldalán júniusban megjelent cikkből lehet. Ebből kiderül, hogy az egykori MÁV-üdülőnek csaknem százéves története van, 1930-tól cserkésztáborok helyszíne volt, majd az 1970-es évektől a vasutas családok tölthették itt a nyarakat, az utóbbi csaknem két évtizedben azonban kihasználatlanul álltak a leromlott állagú épületek. Mígnem néhány éve a megyei lap megfogalmazása szerint „az egykori üdülő új lehetőséget kapott, hogy ismét visszanyerje régi funkcióját”, ami nem azt jelenti, hogy cserkészek vagy MÁV-alkalmazottak pihennek majd itt, hanem elsődleges funkciója az lesz, hogy a jegybank munkavállalóinak szóló „workshopok, képzések és kihelyezett tárgyalások helyszínéül szolgáljon a jövőben. Ezen felül a pénzügyi élet fellendítésében is fontos szerepe lesz az épületegyüttesnek, a tervek szerint hazai és nemzetközi pénzügyi, gazdasági és tudományos konferenciáknak is otthont fog adni”.