Balatonakali a letarolt nádasa visszaállítását kéri

„Számunkra nem a bírság a fontos, azt kértük a kormányhivataltól, hogy állíttassa vissza a 150 méter hosszan letarolt part menti nádasunkat” – nyilatkozta Koncz Imre, Balatonakali polgármestere a hirbalaton.hu-nak, a volt kempingjük előtt történt eset kapcsán. A hajdani Holiday kemping sorsát a 2007-es Balaton-törvény négy-párti egyezséggel meghozott módosítása pecsételte meg – vallja a falu elöljárója.

(Fotó: hvg.hu)

Március elején írta meg az index.hu, – majd közölt az irtást és a zajló tereprendezés eredményét bemutató légifotókat a hvg.hu – hogy februárban valaki 150 méter hosszan, 8-12 méter széles sávban letarolta a kiemelten védett nádast Balatonakali volt kempingjének partján. Az ügy téma volt a parlamentben is.

Az eset a volt Holiday nevű kemping előtt történt, amit 2016-ban szerzett meg az SSS Group Kft. egy felszámolás során. A terület 2017-től megszűnt kempingként működni, a hivatalos engedélyek szerint bérelhető szállásépületek épülnek rajta.

– Tudomásunk szerint a kivágott növényzet között akadt fokozottan védett III. osztályú nádas, és olyan sás is, amire egyébként kaphatott volna vágási engedélyt az elkövető, ha kér. Az építkezésnek a vízügytől volt engedélye medertisztításra és partvonalrendezésre, amiben egyértelműen leszögezték, hogy a kivitelező nem mehet be a vízbe géppel, nem vághatja ki a növényzetet és nem végezhet kotrást. Ennek ellenére megtette – mondta Koncz Imre.

 

(Fotó: hvg.hu)

 

Lassan reagált-e a hatóság?

A polgármester beszámolója szerint már többen bejelentést tettek az illegális nádirtásról – elsők között a természetvédelmi felügyelő és az önkormányzat – mégis tovább folyhatott a nádirtás. Szerinte mégsem történt mulasztás.

„Rettentően összetett a helyzet, ezért nem minősítem az eljárást” –fogalmazott Koncz Imre. Mint kifejtette, a Veszprém megyei kormányhivatalnak, mint illetékes hatóságnak törvényesen kell eljárnia, nem tehet mást. Példaként említette, hogy a helyszíni szemléjük során jelen kell lennie a tulajdonosoknak is, hogy az ott rögzítetteket fel lehessen használni az eljárásban. Ez pedig nehezen jött össze.

– Minket nem érdekel a bírság, a nádast szeretnénk, ezért Balatonakali a közelmúltban azzal a kéréssel fordult a veszprémi kormányhivatalhoz a helyi civil szerveztek és a lakosság álláspontját is képviselve, hogy az ügyben megszülető határozatában az eredeti állapot visszaállítása legyen az elsődleges – mondta a polgármester. Egyelőre még az sem tisztázott, ki volt az elkövető, aki nyilván az ott megkezdett építkezés egyik kivitelezője lehet – tette hozzá.

 

Hol veszett el a hajdani Holiday kemping-funkciója?

– A balatoni kempingek nagyobb beépíthetőségét az SCD tulajdonlása idején, 2007-ben, mind a négy parlamenti párt által megszavazott Balaton-törvény módosítás tette lehetővé. A gazdasági érdekektől vezérelt döntéssel a kempingek addigi 4,5 százalékos beépíthetősége 15 százalékosra nőtt, és emelkedett a felhúzható épületek megengedett magassága is, egycsapásra jelentősen megnövelve az SCD vagyonának értékét – emlékeztetett a polgármester. „Ez azt jelentette, hogy ettől kezdve a nagyterületű kempingeken az új tulajdonosok szinte azt csináltak, amit akartak, zárt lakóparkokat is építhettek” – tette hozzá.

A 700 lelkes Balatonakalinak lett volna elővásárlási joga a kemping, vagy a törvényben is nevesített parti sétány kialakításához szükséges terület megvásárlására, azonban az önkormányzatnak pénz hiányában esélye se volt élni a lehetőséggel, állami támogatásért pedig hiába kilincselt – idézte fel Koncz Imre.

 

Kis mozgástere maradt a falunak: a telekspekulációt megakadályozta

– Balatonakali önkormányzata nem sokat tehetett, de amit igen, azt megtette – hangsúlyozta a polgármester. A kempingjei beépíthetőségét nem kis harcok árán 10 százalékra csökkentette a helyi építési szabályzatában, és a településrendezési tervében oszthatatlanná tette a kempingek területét, megakadályozva a felosztásukkal számoló telekspekulációt.

A falu amúgy igyekezett jó kapcsolatot kiépíteni a Holiday kempinget megszerző SSS Group Kft.-vel, ami sikerült is. Megállapodtak arról a cég tulajdonosaival, hogy a település ingyenesen kapjon meg a hajdani kempingterület közel egy kilométeres partszakaszából egy 90 méter hosszú, pár méter átlagszélességű szakaszt parti sétány kialakításához, továbbá a part megközelítéséhez egy 40 méter szélességű, vízhez vezető sávot. (A volt kempinget érintő közvetlen tópart 2-3- méter szélességben végig állami tulajdon maradt, ami önmagában alkalmatlan parti sétány kialakítására. Ezért számított, hogy a befektető legalább 90 méter hosszan átadott egy az állami tulajdonú parti sávval párhuzamos, ahhoz kapcsolódó sávot – a szerk.)

Az illegális nádpusztítás miatt elakadt az addig jónak mondható együttműködés az SSS Group Kft. és az önkormányzat között. „Azt mondtuk nekik, ezt rettentően elrontották, mi ezt nem tudjuk engedni, sem tolerálni” – fogalmazott Koncz Imre, aki arról is beszámolt, hogy belső vizsgálat folyik a cégnél az ügyben.

 

Szállásépületek és panzió épül a kemping helyén

Tavaly a kemping területén lévő korábbi épületeket lebontották. Megkérték és megkapták az engedélyt több szállásépület, valamint egy 16 szobás panzió létesítésére. (A helyi építési szabályzat hiába szabta meg pontosan, mit jelent a kemping-funkció, a magasabb rendű, kapcsolódó jogszabályok – az Építészeti Törvény, vagy az OTÉK – értelmezése ezen a téren nem volt egyértelmű az engedélyek kiadásakor. Az új, azóta életbelépett jogszabályok már jobban védik a balatoni kempingeket  – a szerk.) Már hirdetik a házakat eladásra, amelyek egy osztatlan közös tulajdonú telken épülnek, hiszen a településrendezési terv alapján a terület nem parcellázható.

Az önkormányzat tervtanácsot is összehívott az építkezés engedélyeztetése előtt, amire ritkán akad példa. Az egyezkedés során még minimálisan le tudtuk csökkenteni az épületek számát, de az érvényben lévő jogszabályok értelmében ki kellett adni az építési engedélyt – mondta a polgármester. Közlése szerint bárki által bérelhető szálláshelyekre adta ki az önkormányzat a településképi engedélyt, ami azt is jelenti, nyaraló-jellegű, maximum 2 szintes, modern, tájképileg nem romboló hatású házak épülnek a hajdani kemping területén. A tulajdonosnak építményadót, a lakóknak idegenforgalmi adót kell majd fizetniük.

 

Akali bevételei nőnek, de a vízhez jutási lehetőség csökken

Kiesés tehát nem lesz akali büdzséjében, de csökken a szabad vízhez jutás lehetősége. Annak ellenére, hogy az ingatlan közel egy kilométernyi partja mentén a közvetlen vízparti sáv 2-3 méter szélesen állami tulajdonban maradt. Ennek ugyanis bizonyára korlátozott lesz a megközelíthetősége, hiszen a nyaraló-, illetve lakóparkot zárttá kívánják tenni – derült ki a polgármester beszámolójából.