Balaton-kotrás: a NABE szerint már 16 évvel ezelőtt folytatni kellett volna

A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) közleményében üdvözöli a hosszú szüneteltetés után végre újrakezdett Balaton-kotrást, amit 16 éve szorgalmaz. “Sajnálatos, hogy hiába kértünk, bevárták a természet figyelmeztetését” – írják.

 

A NABE MTI által is kiadott közleménye:

“Üdvözöljük a hosszú szüneteltetés után végre újrakezdett Balaton-kotrást!

A Balaton és térsége vizeinek jó állapotba hozására az elmúlt évtizedekben sokféle költséges műszaki beavatkozást hajtottak végre. Az MTA szakbizottságában feltárt problémák (VEAB, A Balatonkutatás eredményei, 1997) nagy részét megoldották, amit a Balaton jó vízállapota tükrözött, egészen tavalyig. Megoldották a tisztított szennyvizek foszfortalanítását és kivezetésüket a Balaton vízgyűjtőjéről, visszaszorult a térség a műtrágya felhasználása, és megépítették a Kis-Balaton tározót.

Az intézkedés-csomag egyetlen eleme maradt félbe, a Keszthelyi medence kotrása 2003-ban, mert nem volt rá tovább pénz. A keszthelyi XXII. MHT vándorgyűlésen (2004) Papp Ferenc előadása (Zsuzsanna és az algák) egyrészt összefoglalta a két évtizedes kotrás eredményeit, másrészt figyelmeztetett, hogy a jó vízminőség megőrzéséhez a kotrást folytatni kell. Az előadás mély benyomást gyakorolt a térség civiljeire. Egyesületünk azóta szorgalmazta a kotrások újrakezdését, de legalább az iszap lerakódásának folyamatos nyomonkövetését, és a probléma beépítését a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe. Célunk az volt, hogy megelőzzük az újabb, vendégeket elriasztó algavirágzást. Sajnálatos, hogy hiába kértünk, bevárták a természet figyelmeztetését.

Most azt kérjük, legyen pénz az algák folyamatos megfigyelésére, hogy a szakemberek időben figyelmeztethessenek, ha emberi egészségre veszélyes algafajok jelennek meg a Balaton vizében.”