A Medárd időszakban hulló csapadéknak köszönhetően valószínű eléri a Balaton a 120 centiméteres szabályozási szintjét, akár napokon belül, sőt egy-két centivel felül is múlhatja azt, de jelentős többletvízkészlet keletkezése nem várható – szögezte le Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szakembere, egyetemi docens egy tudományos előadóülésen.
Többletvízkészlet esetén nyitható a Sió-zsilip, és történhet vízeresztés a Balatonból, amire két éve volt utoljára példa. (A Sió-csatorna siófoki szakaszának öblítésért főként nyaranta történik időnként kisebb zsilip-nyitás, de ez minimális vízvesztést jelent.)
Varga György kiemelt műszaki referens a Balaton vízháztartásának alakulásáról tartva előadást így fogalmazott a tények bemutatása után:
Én nem voltam soha egy nagy vízpótlás-párti, de azért a vízpótlás nem ördögtől való dolog. Bizonyos tóhasználati igények kielégítése, fenntartása érdekében nagy eséllyel szükség lesz – ha rövid távon nem is, de közép és hosszútávon igen – vízpótlásra.
(Mint arról beszámoltunk, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben tartott keddi szakmai találkozón több más vezető szakember fejtette ki hasonló véleményét.)
A Balaton szabályozási vonala (Forrás: OVF)
A vízszintes kék vonal a Balaton szabályozási szintje, amit láthatóan nem ér el a piros vonallal jelzett vízállás 2021 június óta. Ekkor történt utoljára vízeresztés a Sió-zsilipen, amit a világoskék oszlopok jeleznek.
(Forrás: OVF)
A tények:
Varga György, a Kravinszkaja Gabriella vízügyi szakaszmérnökkel közös előadásában a Balaton vízháztartásának alakulásáról elmondta:
- A Balaton átlagmélysége a 120 centiméteres, siófoki mércéhez viszonytott szabályozási szint esetén 3,8 méter. Egy tipikusan sekély tóról van szó, amelynek vízmennyisége és vízminősége is rendkívül érzékeny a környezeti hatásokra.
- A Balaton vízgyűjtőjén az évi középhőmérséklet az 1980-as évek közepétől emelkedni kezdett, amely folyamatban a legkarakteresebbnek az utolsó 20 év mutatkozik.
- Az elmúlt 20-23 évben a hőmérséklet emelkedés miatt megnőtt az aszályos évek gyakorisága, megváltoztatva a párolgási viszonyokat a tó egész vízgyűjtő területén, ahonnan kevesebb víz érkezik a Balatonba.
- A vízgyűjtő megváltozott területhasználata is befolyásolja, mennyi víz érkezik és honnan a tóba.
- Az 1990-es évek elejéig a Balaton vízszintjének emelkedését körülbelül 60 százalékban a hozzáfolyások, 40 százalékban a csapadék határozták meg, azóta azonban összekuszálódtak ezek az arányok.
- Nem a párolgás és a csapadékviszonyok alakulásának, hanem a hozzáfolyás csökkenésének van a legnagyobb szerepe abban, hogy egyre gyakrabban negatív a Balaton vízmérlege: vagyis több a tóból eltűnő víz (párolgás, vízhasználat), mint a beérkező (csapadék, hozzáfolyás).
A számok milliméterben értendők, és jól mutatják, hogy a vízkivétel, vagyis vízhasználat nem jelentős. A legdrasztikusabb változást a hozzáfolyás csökkenése, vagyis a vízgyűjtő területről Balatonba érkező víz mennyiségének csökkenése mutatja. (Forrás: OVF)