A Káli-medence a természeti csodák mellett nem szűkölködik egykori templomok, kolostorok és várak megmaradt romjaiban sem. A több száz éves kőfalak maradványai olyan korokat idéznek, amelyben a világ talán durvább, de csendesebb is volt, és meglátogatva ezeket a romokat, egy kis időre mi is távol kerülhetünk a mostani világ zajaitól.
A régi romok útvonala egy hosszú kirándulós nap alatt bejárható, akár családosan, gyerekekkel, de kutyával mindenképpen, erdei piknikkel megtűzdelve.
Veszprémvölgyi Görög Apácakolostor
Induló állomásunk Veszprém és a völgyben található egykori apácakolostor, amely hazánk legkorábbi női zárdáinak egyike volt. Eredeti, görög nyelvű alapítólevelét a Magyar Országos Levéltár legrégebbi okleveleként tartják számon, ezt Szent István hitelesítette és Könyves Kálmán 1109. évi átiratában maradt fent.
Az alapítás körülményeiről pontos adat nem maradt fenn, de valószínű, hogy a zárdát Szent István alapította 1010 után, a fia, Imre herceg bizánci jegyesének neveltetése céljából. A hercegnő kíséretében érkező bizánci rítusú, bazilissza apácákat később bencés, majd ciszterci apácák váltották fel. Az egykori téglalap alaprajzú épület helyreállított tégla boltíve ma is látható. A XIV. század második felében a korábbi kápolnát elbontották, és helyébe egy gótikus, nagyobb templom épült, amely ma a jezsuita templom alatt található.
A Veszprémvölgyi kolostorrom és az egykori jezsuita templom 1942-ben (Fotó: Fortepan/Karabélyos Péter)
A legenda szerint ebben a kolostorban készült a koronázási palást Gizella királyné és udvarhölgyei közreműködésével, amelyet István király és felesége a fehérvári Szent Mária bazilikának adományozott. A palást eredetileg miseruha, azaz kazula volt, és a XII. században alakították át palásttá, III. Béla uralkodása idején.
A török uralom után az apácák birtokait és az egykori kolostor maradványait a győri jezsuiták kapták meg a XVII. században, és 1747-től elkezdték építeni a templomot az egykori kövek felhasználásával, ám a történelem eseményei miatt sosem készült el. A templom végül 270 évig tartó építés után 2010-ben nyerte el mai formáját, ami ma kiállítótér, koncertterem és különleges konferenciahelyszín.
A Betekints-völgy mindig szép sétahely, a patak melletti sétányon biciklizni, kocogni is lehet. A gyerekek szeretnek fogócskázni, bújócskázni a romok apró labirintusában, felfedezve apró kis zugokat és megmászható köveket. A több évszázados falak enyhe domboldalon állnak, így megkerülve a templomot az emelkedő tetejéről egészben megcsodálható az egykori zárdából megmaradt alakzat.
A völgyben nyugalom honol, a város zajai nem érnek el ide, és aki hosszabb kirándulásra vágyik, innen indulhat el a Lackó-forráshoz és onnan a Gulya-dombra, ami megér egy külön túrát is.
A cikk folytatása további túraajánlatokkal, fotókkal itt található.