Az óriás-énekeskabóca lett a hónap állata a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén (bfnp.hu)

Az óriás-énekeskabóca kapta a hónap állata címet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaitól. A Csopak és térségében élő rovar erőteljes, messzire hangzó énekét hallhatjuk júniusban, júliusban a meleg, ritkás tölgyesek szegélyén és tisztásain.

 Az óriás-énekeskabóca a legnagyobb hazai kabócafajunk: testhossza fejétől a szárnya csúcsáig 3,5-4,5 cm, szárnyfesztávolsága 7,5-8,5 cm. A többi magyarországi kabócafajtól mérete, testének sötét színezete és átlátszó, foltok nélküli szárnyai alapján könnyen megkülönböztethető, és a hazai rovarfajok között is jól megismerhető.

Hangja néhány rövid kezdő ütem után folyamatos zizegés, némiképp olyan, mintha egy kis motort indítottak volna be. Az énekeskabócáknak csak a hímjei „énekelnek”. Hangképző szervük egyedülálló az állatvilágban: lényegében izmokkal pattogtatható kitinlemezekből áll a potrohban. A  potroh ürege a hangot fel is erősíti. Az énekeskabócák a leghangosabb rovarok közé tartoznak, a legerősebb mért hangerejük a 100 decibelt is meghaladja. Az ének szerepe a nőstények csalogatása. A kisebb testű énekeskabócák hangja gyengébb, csak néhány méterre hallatszik el, ugyanakkor a nagyobb fajok éneke akár több, mint 100 méterről is hallható lehet.

Mint a kabócák általában, az óriás-énekeskabóca is növényevő, szúró-szívó szájszervével növények nedveit szívogatja. A lárvák a talajban fejlődnek, és elsősorban fásszárú növények gyökerein szívogatnak. A lárvák elülső lábpárja erőteljes ásólábbá alakult, ez a jellegzetesség az imágókon is megfigyelhető.

Az óriás-énekeskabóca lárvája több évig fejlődik a föld alatt, majd elhagyja a talajt, és felmászik egy növényre, gyakran a fák törzsére. Itt megkapaszkodik, hátoldalán felreped a lárvabőr, és a keletkezett résen át a kifejlett rovar kimászik. Kezdetben szárnyai gyűröttek, kitinpáncélja puha és halvány, ilyenkor a rovar sérülékeny, és még röpképtelen. Miután külső váza megkeményedett és sötétebbre színeződött, szárnyai pedig kifeszültek, felrepül a lombkoronába, és megkezdi élete utolsó szakaszát, melynek egyetlen célja a szaporodás.

A kifejlett rovarokat ritkán látni, részben mert leginkább a fák magasában tartózkodnak, részben pedig mert nagyon óvatosak: közeledtünkre elrepülnek. Jelenlétükről így leggyakrabban a hímek erőteljes éneke és a növényeken, gyakran a fák törzsén lévő üres lárvabőrök árulkodnak, amelyeket akkor is megtalálhatunk, amikor a kifejlett rovarok már befejezték életüket.

Az óriás-énekeskabóca Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll, pénzben kifejezett értéke 5000 Ft -írja honlapján a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.