A tavaly év végén elfogadott új építészeti törvénybe csomagolva, sokak számára észrevétlen módon módosult számos helyen a 2018-as területrendezési törvény Balatonra vonatkozó része. A HírBalaton – szakértők segítségével – górcső alá vette a január elsejétől hatályossá vált módosításokat, amiről sorozatot indít. A cél, hogy felhívjuk a figyelmet a megváltozott jogszabályokra, helyenként szakértői véleménnyel értelmezve azokat.
Elsőként tekintsünk vissza arra, mit is jelentett a Balaton számára a 2018-as törvény.
A Balaton törvényből balatoni fejezet lett
2018-ban hirdették ki Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló CXXXIX. törvényt. Ebben összevonták a korábban külön-külön törvénnyel szabályozott Országos, Budapesti Agglomeráció és Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervet. Vagyis a hajdani Balaton törvény helyett a 2018-as törvénynek egyik fejezete szabályozza már az üdülőövezetet.
A jogalkotó célja a jogszabályok számának csökkentése, az átfedő tartalmak megszüntetése és a jogszabályok alkalmazásának egyszerűsítése volt, ami érthető.
Az összevonás tartalmi egyszerűsítést jelentett a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre is. Jóval kevesebb védelmi övezet maradt a 2018. évi törvényben, amelyeket egyes szakértők szerint nem törölni kellett volna, hanem a mai kihívásoknak megfelelően átalakítani.
Például továbbra is szükség lenne beépítésmentes övezetek kialakítására, vagy olyan turisztikai fejlesztési területek lehatárolására és szabályozására, ahol minőségi, értékteremtő, valós turisztikai célt szolgáló területek jönnének létre, és amelyek a korábbi Balaton törvényben még szerepeltek.
A zöldterületek szabályozása is módosult. Elvesztek fontos, a bérlésükre, tulajdonként való megszerzésükre vonatkozó szabályok.
A 2018-as egységes törvény új, hiánypótló rendelkezéseket is hozott, főként a vízparti területeket érintően, és azzal, hogy országos szintre kiterjesztett egykori balatoni előírásokat. Így a szabályozási egységesítés és az összehangolás terén vitathatatlan eredményei is vannak.
Haszontalan bonyolítás
Az egyszerűsítés mellett akadt bonyolítás is: létrehoztak egy kapcsolódó miniszteri rendeletet – 9/2019 (VI.14.) MVM rendelet -, amelynek a szakmai és jogi indokai a mai napig nem ismertek.
Az egyszerűsítésnek némiképp ellentmondott a 2016-ban hatályba lépett új településképi törvény megalkotása is, amelyet az új építészeti törvény megszüntetett. A településképi törvény nyolcéves fennállása alatt valamennyi hazai településnek el kellett készítenie a település arculati kézikönyvét és a településképi rendeletét. Mégpedig úgy, hogy a településképre vonatkozó előírásokat kiemelték a helyi építési szabályzatokból és esetleg kiegészítették, ahol kellett. Mivel megszűnt a településképi törvény, mostantól törvényi felhatalmazás híján vissza kell építeni mindezeket a helyi építési szabályzatokba.
Egy joghézag
A múlt év végén elfogadott építészeti törvény által generált, Balatont érintő módosítások úgy léptek életbe 2024. január elsejétől, hogy az ezeket megalapozó építészeti törvényi előírások csak 2024 októberétől lesznek hatályosak (pl. közhasználatú terület).
Azon túl, hogy joghézag keletkezett, itt valójában új szakmai szabályok is születtek. Vagyis a Balatont értintő előírások oly nagy mértékben módosultak, hogy azokat önálló törvénymódosítás keretében, társadalmi egyeztetéssel, saját balatoni koncepció- és indoklás megfogalmazásával kellett volna előterjeszteni – szakértői vélemény szerint.
Hova lett a hajdani Balaton törvény jogalkotói célja?
A Balaton törvény 2000-ben azért született meg, mert az üdülőrégió külön szabályozást kívánt az akkor kialakult kedvezőtlen társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok felgyorsulása miatt. A célja egy kedvezőbb jövőbeni állapot elérése volt a balatoni térség sajátosságainak, egyediségének figyelembevételével.
A helyébe lépő 2018-as területrendezési törvény az ország egészére vonatkozó célt, úgynevezett preambulumot fogalmazott meg, nem emelve ki a balatoni térség sajátosságait, eltérő törvényi szabályozási igényeit. Ezt a tartalmi hiányt pótolni kellene, legalább a törvény Balatonra vonatkozó részében megfogalmazni a jogalkotói szabályozási célt és elveket, amely egyebek közt hatósági, bírósági eljárásokban fontos iránymutató.
Balatonra is vonatkozó országos zöldítő előírások
A zöldinfrastruktúra és zöldgyűrű szemlélet erősítéseként az új építészeti törvény október 1-i hatálybalépéssel olyan előírásokat tartalmaz, amellyel módosultak a 2018-as területrendezési törvényben is az új beépítésre szánt területek kijelölésének szabályai. Ezeket a balatoni térségre is alkalmazni kell.
Az egyik, sokak által üdvözölt módosítás szerint a település közigazgatási határától számított 250 méterig nem lehet új beépítésre szánt területet kijelölni.
Az új építészeti törvény így fogalmazza meg ezt a szabályt:
„.a települések beépítésre szánt területeinek összességét – ott ahol ez fizikailag lehetséges – beépítésre nem szánt területekből álló, a szomszédos települések beépítésre szánt területei között mért legalább 500 méteres zöldgyűrűvel kell körbevenni, amely a települési zöldinfrastruktúra részét képezi és az új kijelölést követően is megmarad a szomszédos településekkel történő összenövés elkerülése érdekében”.
A területrendezési törvény további feltételeket is szab:
Ha az új beépítésre szánt terület kijelölése zöldterület, vagy erdőterület átsorolásával jár, csereterületként a megszűnő zöldterület, vagy erdőterület kiterjedésével megegyező kiterjedésű zöldterületet, vagy erdőterületet kell kijelölni. Vagy ha nincs csereterületre lehetőség, akkor az új beépítésre szánt területnövekmény legkevesebb 25 %-ának megfelelő kiterjedésű további új zöldterületet, vagy erdőterületet is ki kell jelölni. A leggyakoribb esetben, amikor mezőgazdasági területet minősítenének át beépítésre szánt területbe, akkor is egy másik beépítésre szánt, de beépítetlen csereterületet kell felajánlani helyébe, azaz vissza minősíteni beépítésre nem szánt kategóriába vagy 25%-os nagyságú zöldterületet, erdőt kell kijelölni.
A Balaton parti településekre korábban 10%-os zöldterületi növekményt írt elő a törvény a beépítésre szánt terület arányában. Az új 25 %-os mérték jóval szigorúbb előírás az eddigi országos 5 %-os, és a balatoni 10 %-os szabályoknál.
Balatoni zöldterületek szabályozása
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó zöldterületi szabályok eddig is bonyolultak voltak a zonális megkülönböztetés – háttértelepülések, parti települések, vízparti területek – és a zöldterületek fajtájától függően (meglévő vagy tervezett, HÉSZ-ben vagy a vízpartrehabilitációs tanulmányterven kijelölt-e, ingatlan nyilvántartásba bejegyzett-e, állami, önkormányzati vagy magántulajdonú).
Ezt a több dimenziós mátrixos szabályozást tisztította le a jogalkotó most egy egyszerűbb rendszerre a szigorodó zonalitás meghagyásával úgy, hogy a zöldterületeknél a tulajdonlást tekinti választóvonalnak (önkormányzati, állami, vagy magántulajdonban van-e).
A zöldterületek szabályozása alapvetően a helyi építési szabályzatban kijelölt zöldterületekre vonatkozik. A zöldterületek differenciált meghatározása ezzel a változtatással átláthatóbb és egymáshoz való viszonyukban következetes lett – véleményezte egy területfejlesztési szakértő.
***
Folytatás hamarosan, a zöldterületek részletes szabályozásának alakulásáról.