Amikor egy vonatjegy duplájáért lehetett hidroplánozni Budapest és a Balaton között (g7.hu)

„A Dunának néhány nap óta új szenzációja van. Nagy ezüst madarak röpködnek fölötte, le-lecsapnak a vízre, aztán hirtelen megint felszállnak a magasba. Az új szenzációnak nagy közönsége van délutánonként. A Ferenc József híd és a Műegyetem előtti Dunapart feketéllik a kíváncsiaktól, akik a repülőket nézik” – így indul Az Est napilap egyik cikke 1923 májusában, amelyben a Balaton és Budapest között hamarosan induló repülőjáratot harangozzák be.

Az ezüst madaraknak nevezett hidroplánoknak a Ferenc József híd – azaz mai nevén a Szabadság híd – mellett, a Szent Gellért téri Duna-szakaszon volt az állomása. Ez a kis faházikóból és néhány pallóból álló bázis lett Magyarország második repülőtere a mátyásföldi után. A légi kikötő emlékét ma egy márványtábla őrzi a Szabadság híd budai hídfőjénél – olvasható a g7.hu-n.

A hidroplánokat üzemeltető Aero-Express Rt.-t 1922 decemberében alapították meg, miután megszűnt az I. világháború miatt bevezetett repülési tilalom Magyarországon. A társaságot Jankovich-Bésán Endre gróf alapította, aki szoros kapcsolatban állt Horthy Miklóssal, Magyarország kormányzójával. A gróf közelről segítette Horthy Miklós kormányzó hatalomra kerülését, és az 1922-es választásokon képviselői mandátumot szerzett a parlament alsóházába.

Az elsők között megalapított magyar polgári légitársaság, az Aero-Expressz koncessziót – tehát kizárólagos engedélyt – kapott több nemzetközi útvonalra
, Magyarországon pedig a Balaton és a Duna körüli hidroplánozásra, valamint a Budapest és Balaton közötti repülőútra.

A cikk folytatása itt elolvasható.