Áder János: előnyösebb magasabban tartani a Balaton vízszintjét (MTI)

A Balaton vízkormányzásáról, vízminőségéről, élővilágáról beszélget új, hétfőn közzétett podcast-adásában Áder János köztársasági elnök. A Kék bolygó című podcast vendége Szári Zsolt halászati mérnök, a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója volt. A felvétel ezúttal nem stúdióban, hanem a Balaton partján, a fonyódi kikötőben készült.

Áder János a beszélgetést a tó kiváló vízminőségével kezdte. Szári Zsolt ezt megerősítve elmondta: az utóbbi évtizedekben jelentős tisztuláson ment át a tó, különösen a keleti medencében. A Balatont mindig jellemezte ez a kettősség: a nyugati medencében többször volt zavaros a víz, míg a keletiben tisztább.

Egyes vélemények szerint az algavirágzást az okozza, hogy a viszonylag szélmentes időszakokban korábban nem tapasztalt “hőrétegzettség”, a fenék közelében oxigénszegény állapot alakul ki. Emiatt a korábbi évtizedekben az iszapban lerakódott foszfor kioldódik a vízben, és az alga virágzásnak indul – mondta a miniszteri biztos.

Áder János kitért arra, hogy az utóbbi években többször szóba került a vízkormányzás ügye, a Balaton vízszintjének szabályozása. Rossz vízkormányzás esetén a déli part egy része sivataggá is válhat – hívta fel a figyelmet az államfő, aki szerint előnyösebb lehet magasabban tartani a tó vízszintjét.

Szári Zsolt azt sem tartja elvetendő elképzelésnek, hogy szükség lehet a Balaton további vízpótlására is valahonnan.

Az államfő felidézte, hogy 2013-ban megszűnt a halászati tevékenység a Balatonon. Létrejött a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., amelynek fő feladata a halőrzés, az elpusztult halak begyűjtése, a haltelepítés, valamint az orvhalászok elleni fellépés lett.

Szári Zsolt sikertörténetnek nevezte az elmúlt nyolc évet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi évtizedekben számos olyan változás történt, amely kedvezőtlenül érintette a tó környezetét. Példaként említette, hogy a halászati technika fejlődése, valamint a halászok, horgászok számának megsokszorozódása miatt jelentősen csökkent a halállomány, és sok problémát okoztak az orvhalászok.

A köztársasági elnök – aki maga is rendszeresen horgászik – kiemelte, hogy az orvhalászok visszaszorítása és a tervszerű telepítések nyomán a Balatonban jelentősen nőtt a keszeg- és a pontyállomány az elmúlt időszakban.

Szári János elmondta, hogy ugyanakkor a busák komoly problémát jelentenek, mivel felélik a táplálékot az őshonos fajok elől.

A köztársasági elnök megjegyezte, már törvény tiltja, hogy a Balaton vízgyűjtőterületén dolgozó halgazdaságok busát tartsanak, így ez a hal várhatóan el fog tűnni a Balatonból.

Az államfő kitért arra, hogy az elmúlt időszakban többet lehetett hallani a Velencei-tóban történt halpusztulásokról. Erről Szári Zsolt azt mondta, hogy a Velencei-tó vízhiányos időszakon van túl: a szélhiány miatt alakult ki lokális oxigénhiány, ami a halak pusztulását okozta – tette hozzá.