A vízfelület árnyékolása ma még megoldatlan a Balatonnál

A strandidő felében nem ajánlott a napozás a magas UV-sugárzás káros hatása miatt – ma már köztudott, hogy 11 és 15 óra között kerülni kell a közvetlen napfényt. A balatoni strandok vízfelületének árnyékolása ma még teljes mértékben megoldatlan, ám szakértők már keresik a megoldást arra, hogy a strandolás élményét ne árnyékolja be a  UV-B sugárzás káros következményeitől való jogos félelem – számol be a Balatoni Futár. Balatonfüred és Gyenesdiás megtette az első lépéseket.

Közel évtizede már, hogy Oláh Miklós vezetésével egy tudós csoport megoldást keresett a balatoni turizmus aktuális gondjának megoldására. A tóparti lakosok bizonyára jól emlékeznek az új évezred kezdetének szélsőséges időjárási viszonyaira, amikor rendkívül csapadékos hónapok, majd hihetetlen hőséggel járó aszályok váltogatták egymást. Ez a trend valószínűleg folytatódik, így tehát érdemes felidézni a 2010-re datálható projekt-terv legfontosabb téziseit.

A Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetője szerint a téma csak megpihent kissé, ám a körülmények arra ösztönzik a tóparti települések vezetőit, hogy most már érdemben foglalkozzanak a strandok vízfelületének részleges árnyékolásával. A balatoni strandok elmúlt évben megkezdett korszerűsítése, a komfortérzettel együtt járó várható vendégszám növekedés kiváló alkalmat nyújtana arra, hogy – kísérleti jelleggel – néhány fürdőhelyen ilyen jellegű beruházással csökkentsék az UV sugárzás káros hatásait. A magyar tenger legjelentősebb vonzereje ugyanis változatlanul maga a víz és a parti napfürdőzés, egy meleg nyári napon egy időben mintegy félmillióan veszik igénybe a balatoni strandok szolgáltatásait. A tanulmány néhány fontos elemét célszerűnek tartjuk ismét az érdeklődők tudomására hozni, azzal a megjegyzéssel, hogy az adatok a tíz évvel ezelőtti állapotokat és az akkor várható trendeket tükrözik. A nyílt vízi élményt az utóbbi években jelentős mértékben módosították az éghajlatváltozás káros hatásai. Az elmúlt évtizedek során a napi maximum-hőmérséklet drámai mértékben, 2−3 Celsius fokkal emelkedett.

Az EU által kezdeményezett PRUDENCE projekt eredményei alapján a jelen század első harmadára Magyarország éves átlag-hőmérséklete várhatóan 1,4 fokkal emelkedik. Minden évszakra egyértelmű melegedés várható, amelynek mértéke az évszázad utolsó harmadában nyáron a 4−5°C-ot is eléri. Számos epidemiológiai tanulmány bizonyította, hogy az UV sugárzás növeli a bordaganatok kockázatát. Egyre növekszik azon napok száma, amikor az egészségügyi szakhatóság UV-riasztást rendel el. Az ilyen napok száma az utóbbi években 30 körül mozgott, ezek jellemzően a balatoni turisztikai főszezon időszakának meghatározó napjai is egyben. Az orvosmeteorológiai szakszolgálat ajánlásai szerint ilyenkor a nap 10.00-15.30- ig terjedő szakaszában nem ajánlatos egyszerre 15 percnél több időt tölteni a napon. A vízfelszín napsugarakat visszaverő hatása miatt a fürdőzők számára ennél is szigorúbbak az ajánlások, melyek elsősorban a gyermekek és az érzékeny bőrűek védelmében nyaranta ma már a minden napos híradások részeivé váltak.

Nagy a melanoma megbetegedés veszélye

A fokozottan veszélyesnek minősített napszak terjedelme évről évre nő. A Környezetegészségügyi Intézet Nemzeti Rákregiszter adatbázisa alapján a 2003-2008-as időszakra vonatkozó vizsgálatai szerint a megbetegedések a Balaton körüli településeken élők körében halmozódnak. A nemzetközi összehasonlító elemzések eredményei szerint a melanoma megbetegedések szempontjából legveszélyeztetettebb országok jelentős része a Balaton fő küldőországai is egyben. A 26 országból elkülönített 13 legveszélyeztetettebb ország a Balaton 2008-as top tíz országából a vendégek 82 -, a legveszélyeztetettebb negyedéből pedig 34%-os részesedésűek. A hosszú idejű napon tartózkodás, az intenzív napfény a felelős a szaruhártya gyulladásért is. A szaruhártya és a szemlencse az UV-sugárzást többnyire elnyelik, azonban a maradék fény elérheti az ideghártyát, melynek legtöbb károsodása visszafordíthatatlan. A jelentős mértékűnek és tartósnak ígérkező globális felmelegedés káros hatásainak következményeiért tehát részben a balatoni strandok tehetők felelőssé, a káros UV-B sugárzás éppen a megérdemelt pihenés és a feltöltődés időszakában éri a turisták jelentős részét. Annak érdekében, hogy a balatoni strandolás élményét ne árnyékolja be az egyre veszélyesebb méreteket öltő UV-B sugárzás káros következményeitől való jogos félelem, minden megelőzést lehetővé tevő eszközzel élni szükséges annak elhárítása érdekében.

Meg kell oldani a vízfelületek részleges árnyékolását is

A balatoni strandok túlnyomó többségén a parti területen jelentős mértékben (általában 30-60 %-ban) biztosított többnyire fásítás révén az árnyékolt tér. Teljes mértékben megoldatlan viszont a strandok vízfelületének részleges árnyékolása. A megoldás egyszerű: árnyékolni kell a vízfelület egy részét, praktikusan az általában bójákkal kijelölt fürdőfelület 120 cm-es vízmélység alatti, elsősorban a gyermekek által használt területének egy szakaszát. Az árnyékolás ideiglenesen vízbe süllyesztett talpakba helyezhető könnyűszerkezetű, rozsdaálló acél oszlopokon nyugvó, árnyékoló vászon, háló, vesszőfonat, vagy felfuttatott növényzet megbírására alkalmas készítmény lehet. A balatoni strandok vízfelületének részleges árnyékolása alapvetően képes átalakítani a hazai és a külföldi turisták egy jelentős részének rekreációs szokásait, ami nagyban növelheti a balatoni turizmusgazdaság versenyképességét. Ha ugyanis sorra vesszük a sekély vizű Balaton kelet-közép-európai potenciális versenytársait, látjuk, hogy esetükben ez a megoldás többnyire nem valósítható meg, vagy csak jóval költségesebb eszközökkel érhető el hasonló védelem. Az ajánlott eljárás költségei a finanszírozhatóság keretein belül tarthatóak. A számítások azt mutatják, hogy egy 1000 m2-es (pl.:20X50-, 10X100 m-es) terület lefedésének költségei ajánlott megoldási módtól függően 26 – 38 m. Ft.-os költségből oldhatók meg.

Balatonfüred és Gyenesdiás már lépett

Egy ilyen beruházás már jelentős felületen oldaná meg a káros UV-B elleni védekezést, mely 7-8 m2/fővel számolva megközelítőleg 120-150 fő számára tenné egyidejűleg megoldhatóvá a hosszabb ideig tartó veszélytelen fürdőzést az árnyékolt térség alatt. Feltételezve a fürdőzők folyamatos fluktuációját elmondható, hogy ekkora terület lehetővé teheti egy átlagos látogatottságú strandon az egy időben vízben tartózkodók összességének a védelmét. 250-300 m2-es felületen történő árnyékolás már 7-10 m. Ft-os költségvetésből is megvalósítható, és a fejlesztés az igények és a lehetőségek megléte esetén tetszőlegesen bővíthető.” A probléma megoldása tehát kézenfekvő, a vízfelület részleges árnyékolásának egészségügyi hatása, a tó vonzerejének növekedése pedig reálisan remélhető. Két település – Balatonfüred és Gyenesdiás – már megtette az első lépéseket, tapasztalataik, tanácsaik a segíthetik a tóparti települések ilyen irányú elképzeléseinek megvalósítását.