A vidéki turizmus hozhatja a tavalyi számokat (Trend FM/ turizmus.com)

A nemzetközi repülőjáratok ritkítása és az utazókban lévő óvatosság sem kedvez a főként külföldi turistákra építő Budapestnek. Vidéken más a helyzet, ott akár a tavalyival megegyező forgalom is elérhető.

A koronavírus miatti veszélyhelyzet idején nagyon sok vállalkozás került nehéz helyzetbe a szinte teljesen leálló turisztikai szektorban. Kezdetben a cégek a pénzügyi egyensúlyt igyekeztek fenntartani, az adó- és járulékcsökkentési, hitelkönnyítési kormányzati intézkedéseket vették igénybe. Ezt követően a munkahelyek megtartása került fókuszba, itt lépett képbe a kormányzat Kurzarbeit-modell szerinti bértámogatási rendszere – idézte fel a Trend FM-nek adott interjúban Princzinger Péter.

A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) elnöke szerint a harmadik nagy segítség az volt, hogy a versenyszférában 450 ezerről 800 ezer forintra, az állami szférában 250 ezerről 400 ezer forintra emelte a kabinet a SZÉP-kártyára feltölthető keretösszeg maximumát.Ehhez hozzájárult, hogy a kormány itt eltörölte a szociális hozzájárulási adót, tehát a szemfüles munkáltatók rájöhettek arra, hogy olcsóbb nekik SZÉP-kártyára utalniuk a dolgozók juttatását, mint bér formájában kifizetni azt. Ez a harmadik láb így együttesen járult hozzá a kereslet serkentéséhez – sorolta Princzinger Péter.

„Az emberek SZÉP-kártyáin 145 milliárd forint volt június végén, ez az összeg előbb-utóbb a turizmusban fog landolni” – hangsúlyozta. A szakember szerint a vállalkozások többségének segítenek a kormányzati támogatások, de biztosan lesznek olyan szolgáltatók, akik elvéreznek a mostani helyzetben. Ugyanakkor az is lehet, hogy összességében a bedőlések egy egészséges tisztulási folyamathoz fognak hozzájárulni.

A MTSZA elnöke arra számít, hogy fúziók, felvásárlások, és csődök is lesznek a turisztikai ágazatban a koronavírus miatt a következő időszakban. A képzett munkaerő elvesztése a legnagyobb veszteség. A pandémia előtt másról sem szóltak a hírek, mint hogy munkaerőhiány van a legtöbb nemzetgazdasági ágazatban, köztük a turizmusban is.A vírus miatt a képzett és elkötelezett munkaerő elvesztése jelentette a legnagyobb érvágást a vállalkozások számára – mutatott rá Princzinger Péter. A szakember szerint ugyanakkor zajlik már a kényszerből elbocsájtott dolgozók visszavétele. A szálláshelyek, vendéglátóhelyek a korlátozások enyhítése után azzal a dilemmával szembesültek, megéri-e nekik most kinyitniuk, ismét a régi kapacitással üzemelniük, amikor a kereslet a fele vagy a töredéke a vírus előttinek. Most már ez a kérdés nagyrészt eldőlt, ismét be kellett indítani a bizniszt, legyen akármennyi is a vendég. „Mindenkinek ki kellett lépnie a komfort-zónájából az elmúlt időszakban, nem lehetett az összes probléma megoldását az államtól várni, az erőforrásokkal okosan gazdálkodva kellett átvészelni a nehézségeket” – fogalmazott Princzinger Péter. Szakmai edukációval és belföldi kampánnyal segítenek A MTSZ a bezárások idején elindította Turizmus Akadémia nevű online platformját, ahol a turisztikai trendekről, a válság kibekkeléséről, a túlélésről és az újrakezdésről olvashatnak, tájékozódhatnak a turizmusban dolgozó kollégák, külföldi példákon keresztül is fejlesztve magukat. A szövetség emellett az újraindulással és a belföldi turizmus népszerűsítésével kapcsolatos kampányokba ölt sok pénzt és energiát, idén az aktív turizmust állítva fókuszba. A belföldi fogyasztás ösztönzése már meg is hozta az első sikereket. Főként a hétvégéken lehet kiugró forgalmi adatokat látni, hétfőtől csütörtökig a vidéki szálláshelyeken még alacsony a látogatószám, de hétvégére megérkeznek a pihenni vágyók.

„Ha lehet, a magyarok inkább maradjanak itthon, látogassák meg Budapestet, menjenek hazai fürdőkbe” – kérte az elnök. Vagy akár menjenek bicikli túrákra, hiszen az egyéni vagy csoportos bringázás során gyakorlatilag nullára csökken a járványveszély. Az elmúlt időszak fejlesztései nyomán már a Tiszta-tó is körbetekerhető, miután elkészült a Poroszlót és Tiszafüredet összekötő kerékpárhíd. A Balaton körüli 206 kilométeres utat nem lehet egyben felújítani, de folyamatosan újulnak meg az egyes szakaszok. A kerékpáros turizmusra épülő szolgáltatások még vegyes képet mutatnak, de a vendéglátósok kezdenek rájönni arra, hogy a bringásokra érdemes külön építeniük – mondta Princzinger Péter, aki egyben a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöki tisztségét is betölti.