A tanúhegy látványa is megér egy kirándulást, de a bátrabbak felfedezhetik a jégbarlang hideg fuvallatát is, miközben megemlékezhetnek a mondákban továbbélő sárkányról – írja a szeretlekmagyarorszag.hu.
A Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye a bazaltoszlopokkal körülvett Szent György-hegy. A nevét a valaha a hegy lábánál állt Szent György-kápolnáról kapta.
A tájat, a 3-4 millió éve a Pannon-tenger üledékéből kialakult alapzatot a vulkánkitörések alakították. A régi üledék lekopott, és a bazaltsapka megmaradva végül kiemelkedett a környezetéből. A legszebb bazaltoszlopok a Szent György-hegyen találhatók, ahol helyenként 30–40 méter magasba emelkedve, orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.
A fekvése, talaja miatt gazdálkodtak rajta, így az eredeti élővilágból nem sok maradt meg. Elsősorban a szőlőtermesztés uralta a területet, melynek ideális volt a sok napsütés, a szubmediterrán mikroklíma és a vulkanikus-üledékes talaj. Már a kelták is felfigyeltek ezekre az adottságokra és szőlőt telepítettek a hegyoldalba. A honfoglaló magyarok pedig elnevezték Magashegynek, ezt a mai napig őrzi Hegymagas község neve.
A hegyet a turisták is kedvelik. A látványos képződmények mellett a fokozottan védett terület is sok látnivalót kínál, sőt, az Országos Kéktúra is elhalad errefelé.
A cikk folytatása itt található.