A református egyházhoz került a somogyi nevelőszülői hálózat (sonline.hu)

Április 1-től a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által működtetett nevelőszülői hálózat egyházi fenntartásba került – írja a sonline.hu.

Ezzel a döntéssel egy hosszú, a tanácsi rendszerig visszanyúló, több évtizedes folyamat zárult le Somogyban, s vette kezdetét egy új, a Magyarországi Református Egyház által működtetett struktúra. A fenntartóváltás során az egyházi szakembergárda előreláthatóan épít majd azokra az eredményekre, pozitív kezdeményezésekre, méltán hagyománnyá lett eseményekre, melyek a Somogy Megyei Önkormányzathoz, majd a Somogy Megyei Intézményfenntartó Központhoz, illetve a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) Somogy Megyei Kirendeltségéhez köthetők.

Tóth László Norbert, az SZGYF Somogy Megyei Kirendeltségének igazgatója elmondta: a mintegy négyszáz somogyi gyermekről gondoskodó, csaknem másfél száz fős, kiterjedt nevelőszülői hálózat folyamatos támogató segítséget kapott az elmúlt esztendőkben, ám az alapot a családi fészek melege jelentette, köszönhetően a munkájukat hivatásnak tekintő nevelőszülőknek, akik szerető szolgálattal fordultak védenceik felé, és nehézségek idején is könnyeiket befelé nyelve léptek a mindennapok „küzdőterére”.

Az igazgató arra is utalt, a Magyarországi Református Egyház története folyamán számos formában bebizonyította már, hogy miként képes irgalmas szeretettel odafordulni a rábízottak felé, hogy kallódás helyett megerősítést, s éltető reményt adjon védenceinek. Elvitathatatlan, hogy a nevelőszülők követendő példát adnak a társadalomnak, hiszen minden gyereknek családban van a helye – hangsúlyozta.

Teremje tovább a gyümölcseit

Tóth László Norbert, az SZGYF Somogy Megyei Kirendeltségének igazgatója a váltás előtt levélben mondott köszönetet a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat illetékes vezetőinek, munkatársainak, és a somogyi nevelőszülőknek.

Levelében Füst Milán egyik gondolatát is idézte, miszerint az író minden eddigi tapasztalata azt mutatja, hogy a legnemesebb hivatások egyike a nevelőé, aki a máig legtökéletesebb anyaggal, az emberrel foglalkozik. Aki szülőként, nevelőszülőként, s pedagógusként átélte már e magasztos szolgálatot, s éveken, évtizedeken át tanúja lehetett annak, milyen palánta sarjad a vetésből, az egyetért e megállapítással.

Az igazgató levelében azt kívánta minden érintettnek, hogy ez a szép hivatás továbbra is teremje gyümölcseit Somogyban.