A nyugat-magyarországiak pénzügyi helyzete romlott leginkább, a balatoniaké nem (telex.hu)

Az Intrum és a GKI Regionális Fizetőképességi Indexe alapján a Nyugat-Dunántúl eddig a járvány és a recesszió legnagyobb kárvallottja, itt romlott leginkább a háztartások pénzügyi helyzete, amin a gazdaság nyári újranyitása sem segített sokat. A Balaton környéki és budapesti lakosok helyzete sokat javult a harmadik negyedévben, a keleti megyéket továbbra is kíméli a válság a többi régióhoz képest – írja a telex.hu.

 

Az előző időszakhoz hasonlóan az Intrum és a GKI a harmadik negyedévben is elkészítette a lakosság pénzügyi helyzetét mérő regionális fizetőképességi indexet (RIFI). Az IRFI az országos fizetőképességi indexhez (IFI) hasonlóan, számos mutató alapján méri a háztartások pénzügyi helyzetének alakulását, befolyásolja többek között a jövedelmek szintje, a hitelállomány és a fogyasztói árak.

Látványos a belföldi turizmus hatása

Az elmúlt évben készült regionális indexek rámutatnak, hogy az ország különböző régióit eltérő mértékben érintette a koronavírus-járvány, és az azt követő gazdasági visszaesés. A tavaszi, első hullám alatt általános tendencia volt, hogy gazdaságilag legfejlettebb régiókban esett a legnagyobb mértékben a háztartások fizetőképessége: 2020 áprilisára Nyugat-Dunántúlon élők fizetőképességi indexe 46 százalékkal, a Közép-Magyarországon élőké 40 százalékkal, a közép-dunántúliaké 41 százalékkal csökkent az első negyedévhez képest.

A korlátozások részleges feloldása után, a második és harmadik negyedévben országszerte javult a lakosság fizetőképessége az áprilisi mélyponthoz képest, bár a tavalyi szintet még nem érte el. Negyedéves összehasonlításban a fizetőképesség általában ott javult nagyobb mértékben, ahol tavasszal a legnagyobb volt a visszaesés. Közép-Magyarországon a második negyedévben 44,3 ponton állt a regionális fizetőképességi index, ez a harmadik negyedévben 18 százalékkal, 52,4 pontra emelkedett, ez negyedéves szinten a második legnagyobb növekedés volt az országban.

A harmadik negyedévben a közép-dunántúli régióban nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság fizetőképessége: itt a második hullám után 30,1 pontra zuhant a mutató, nyáron és kora ősszel azonban 40 százalékos növekedéssel 44,3 pontra állt vissza.

„A közép-dunántúli országrész elsősorban a belföldi turizmus fellendülésének köszönheti a nyári fellendülést. A negyedéves számok jól mutatják, mekkora a turizmus súlya a magyarok megélhetése szempontjából” – mondta Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója. „A járvány miatt sokan a külföldi utazás helyett otthon maradtak, nagy részük úti célja a Balaton volt, elsősorban ez látszik a nyári, 40 százalékos emelkedésen. Természetesen a gazdaság újranyitása minden régióban kedvezett a gazdaságnak, például a Budapest körüli térségben is, ám a fővárosi turizmus bevételei elsősorban nem a magyar, hanem a külföldi látogatóktól származnak, akiknek száma idén nyáron visszaesett. Ez is szerepet játszik abban, hogy a budapesti és pest megyei háztartások pénzügyei nem emelkedtek olyan mértékben a turistaszezonban, mint a Balaton környékén” – mondta.

Megszenvedik a nyugati megyék a bezárkózást

A gazdaság újranyitásának a legkisebb hatása a dél-alföldi és nyugat-dunántúli megyékben volt, itt csak 11, illetve 13 százalékkal nőtt a fizetőképesség a harmadik negyedévben. A két térség közül a Nyugat-Dunántúlt érdemes kiemelni, hiszen a járvány első hulláma itt országos viszonylatban rendkívül súlyos gazdasági károkat okozott: a második negyedévben, az év eleji 58 pontról 35,7-re esett vissza a lakossági fizetőképesség indexe. Az index a harmadik negyedévben ettől kevéssé mozdult el, 40,4 ponton áll, éves szinten ez 27 százalékos visszaesést jelent az ország összes régiójánál.

Deszpot Károly szerint a jelentős elmaradás mögött a régió jelentős autóipari kitettsége húzódik meg, hiszen a járvány nyomán sérült globális ellátási láncok miatt az autóipar eddig soha nem látott visszaesést produkált. A régiós fizetőképességet szintén rontotta az országok bezárkózása: az Ausztriába átjáró munkavállalók és az osztrák fogyasztókat kiszolgáló hazai cégek jövedelme jelentősen csökkent a járványügyi óvintézkedések miatt.

A gazdasági visszaesést eddig a legkevésbé a keleti országrészek (Dél- és Észak-Alföld, Észak-Magyarország) érezték meg. Ezekben a régiókban kisebb a koncentrációja a járvány által leginkább érintett gazdasági szektoroknak, így a nyári, 11-15 százalékos növekedés után már csak 5-8 százalékkal marad el a tavalyi értéktől. Ebből a szempontból valamelyest kivételt jelent a dél-alföldi régió, amely erőteljesen függ a járműipari termeléstől és más exportorientált beruházásoktól, azonban a kutatás-fejlesztés és innovációs szegmens eredményei új lendületet adhatnak a régiónak.

Az idei harmadik negyedév vége már egybeesett a koronavírus-járvány második hullámával is. Ennek hatására az időszak utolsó heteiben már ismét esett a fizetőképességi index a magyar régiókban, de már közel sem olyan mértékben, mint a tavaszi, első hullám alatt. Az Intrum és a GKI becslése szerint, a fizetőképességi mutatók alapján W-alakú kilábalásra számíthatunk a mostani recesszióból: a 2020-as év végén enyhe gazdasági visszaesés várható, és a 2019-es szintet 2022-re érheti el újra a magyar gazdaság – írja a telex.hu.