A húsvétvasárnap reggel hagyományosan ételszenteléssel kezdődik a katolikus templomokban. E szokás a 7. század óta hagyomány.
Zala vármegye szinte minden templomában ezúttal is ételszenteléssel indult a nap. Hévízen előbb az egregyi városrészben, majd a belvárosi Isten házában, később az egyik szállodában, illetve a Szent Lukács Idősek Otthonában végezték el a szertartást. A kosarakba – illetve az asztalokra – a régi rend szerint sonka, kolbász, tojás, kalács és torma, esetenként bor s túró is került.
Húsvétvasárnap Jézus feltámadását ünnepli a keresztény világ, és ilyenkor 40 napi böjtölés után vesz magához ismét az ember húseledelt – fogalmazott Kiss László, a Keszthely-zalaszentgróti egyházi kerület esperese, Hévíz plébánosa. – Az elnevezése is ezt tükrözi: hús-vét, vagyis a húsételek magunkhoz vétele. E nap lényege persze Krisztus feltámadása, az e fölött érzett öröm.
Az ünnep eledeleinek szimbolikája van, mondta a lapnak az esperes. Ezek az Ószövetségre, illetve Jézus életének egyes mozzanataira utalnak. A bárány, amelyet Magyarországon a sonka helyettesít, az Egyiptomból való kivonulást idézi, a kovásztalan kenyér pedig azt, hogy ilyet fogyasztott Jézus az utolsó vacsorán is, az átváltoztatással új tartalommal töltve meg, hiszen – szavai szerint – ez az étek saját testét jeleníti meg.
A tojás Krisztus feltámadását szimbolizálja: ahogyan annak héja szétpattan, ugyanúgy a sír is kitárulkozik, tette hozzá Kiss László. A piros festés a Megváltó vérét, a fehérje pedig a kínszenvedését jeleníti meg.
A további részletek itt megtalálhatók.