A legnagyobb forgalmú kempingeket Balatonfüreden kell keresni, ez a külföldi és a belföldi turisták esetében is így van. A magyar turisták körében a Balaton-centrikusság itt nem áll meg: a második helyen Siófok szerepel, majd Révfülöp, Zamárdi és Alsóörs következnek, és csak ezt követően jönnek a legfelkapottabb, termál- és gyógyvizekhez közeli kempingek, így Hajdúszoboszló, Bük vagy éppen Sárvár – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség Stratégiai osztályának megbízott vezetője.
A külföldi vendégek inkább a temálkempingeket keresik: náluk Balatonfüred után a top hat úti cél közé befért Hajdúszoboszló, Bük, Hegykő és Sárvár is.Érdekes korosztályi mintázatok is megfigyelhetők a külföldi küldőországok turistái között – írta a turizmus.com.
„Németországból és Ausztriából legnagyobb arányban a középkorú és az idősebb korosztály, az 55 év felettiek érkeznek. Ők átlagosan 5,6 napot töltenek el a kempingekben, és ez idő alatt jellemzően hosszabb ideig a gyógyvizek környezetében kapcsolódnak ki, rekreációs célból”
– sorolta H. Horváth Orsolya a Magyar Turisztikai Ügynökség Stratégiai osztályának megbízott vezetője a Magyar Kempingszövetség Hévízen tartott tisztújító közgyűlésén. Ezzel szemben a Hollandiából érkező vendégek átlagosan csak három éjszakát töltenek el a magyarországi, jellemzően vízparti, balatoni kempingekben.
Ezt magyarázza a korosztályi megoszlás is: a németalföldi országból legnagyobb arányban a 18–35 év közötti generációból érkeznek a vendégek, és pörgősebb ittlétre rendezkednek be. A lengyelek és csehek leginkább családosan jönnek, amit jól mutat az is, hogy eltolódik az arányuk a 18 év alatti, valamit a 35–45 év közötti korosztályba tartozó turisták javára.
Mindez a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adataiból derül ki. H. Horváth Orsolya kérdésre válaszolva elmondta, az a céljuk, hogy az NTAK adataihoz hamarosan a kempingek is hozzáférhessenek, és a hotelekhez hasonlóan elemezhessék a vendégforgalmi adatokat, a különböző turisztikai tendenciákat.
Tisztújítás a Magyar Kempingszövetségben
A közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja a tisztújítás volt, hiszen az elnök, valamint az alelnökök öt évre szóló megbízatása 2024-ben lejárt. Az elnökségben egy személyi változás történt: Réfi Antal alelnök nem vállalta tovább a tisztséget, helyette Varga Katalin lesz a szövetség egyik új alelnöke Zelles Zsolt, Takács Judit és Tóth Béla mellett. A tagság egyhangúlag támogatta Kisgyörgy Borbála elnök újbóli kinevezését, aki a döntés eredményeként további öt évig töltheti be a Magyar Kempingszövetség vezető posztját.
Kisgyörgy Borbála elnöki beszámolójában kitért arra is, hogy mi várható a szövetségük életében, tágabban a turisztikai ágazatban azáltal, hogy idén január elsejétől a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozik a magyarországi turizmus és vendéglátás területe.
A kempingszövetség is tagja lett minisztérium által életre hívott Magyar Turisztikai Tanácsadó Testületnek, amely a tervek szerint negyedévente fog ülésezni.
A tárca most javaslatokat és észrevételeket vár a szakmai szervezetektől azzal kapcsolatban, hogy az égiszük alatt működő szálláshelyek munkáját milyen adminisztrációs terhek, vagy jogszabályok akadályozzák, hátráltatják.
A Magyar Kempingszövetség is összeállította a maga javaslatcsomagját, ennek megtárgyalása a következő ülésen várható. Kisgyörgy Borbála szerint ezzel egyértelműen új időszámítás kezdődhet el a hazai turizmusban, és így a kempingezés területén is.