A kulturális és kreatív szektornak kulcsszerepe lehet a gazdaság újraindításában (MTI)

A kulturális és kreatív szektor (CCI) a járvány által leginkább sújtott iparág, de kulcsszerepet kell játszania az európai gazdaság talpraállásában. Ezt állapította meg az európai közös jogkezelők szervezete (GESAC) megbízásából készített, kedden publikált tanulmány.

Az ágazat éves összesített forgalma a becslések szerint 31 százalékkal zuhant 2020-ban az előző évhez képest, és mintegy 200 milliárd euró bevételtől esett el. Csak a légi közlekedésé csökkent hasonló mértékben, még a turizmusé (27 százalék) vagy az autógyártásé (25 százalék) sem – áll az EY által készített anyagban, amelyet az Artisjus zeneipari blogja, a dalszerzo.hu ismertetett.

Mint írták, a CCI-n belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság (90 százalékos a visszaesés), ezután jön a zene (76 százalék) és a vizuális művészetek (38 százalék). Mindössze a videojátékipar tudott növekedést elérni (9 százalék). A különböző szektorok közötti kölcsönhatások szintén érzékenyen érintették az ágazatot, hiszen 2020 előtt a turizmus 40 százaléka kulturális turizmus volt.

Nem pusztán a közvetlen bevételkiesés okozott károkat a szektornak. Számos közvélemény-kutatás szerint az újranyitás után még jó darabig nem fog visszatérni a teljes korábbi közönség a kulturális terekbe, rendezvényekre. Az egészségügyi előírások betartása pedig megnöveli a költségeket, csökkenhet a beruházási, támogatási kedv és a kultúrára fordított közpénzek mértéke.

Mindezek azt eredményezik, hogy a kevesebb forrással gazdálkodó vállalkozások kevésbé tudnak az innovációba fektetni, aminek a feltörekvő tehetségek láthatják a kárát, és súlyos probléma a munkaerő elvándorlása, illetve az, hogy a kulturális dolgozók, akik a járvány idejére kerestek más munkát, maradnak az új területen.

 

Közép-Kelet-Európában másképp van

A tanulmány többször kitér Közép-Kelet-Európa sajátosságaira. Miközben Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia volt felelős a szektor teljes forgalmának 69 százalékáért, a legmagasabb növekedést a közép-kelet-európai régió mutatta fel a 2020 előtti időszakban. A járvány hatására viszont éppen itt volt a legnagyobb visszaesés is: a régió különböző országaiban 36-44 százalék között. Ennek egyik oka, hogy itt a kulturális és kreatív szektoron belül az európai átlagnál nagyobb súlyt képviselnek a leginkább érintett előadóművészetek. Magyarországon például ez a szektor 10 százalékát adja, szemben az összeurópai 4 százalékkal.

A régió több országában a kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba, illetve helyi és országos szinten is visszavágták a kulturális költségvetéseket – áll a tanulmányban.
A dokumentum kiemeli: a kulturális és kreatív szektor nem csupán egy a sok, segítségre váró iparág között, hanem kulcsszerepet kell játszania Európa talpraállásában. Ennek hangsúlyozására a jelentés megjelenése napján, január 26-án a szektort képviselő delegáció – Jean-Michel Jarre zenész vezetésével – magas rangú európai döntéshozókkal találkozik.

2019-ben a kulturális és kreatív iparágak összesített forgalma 643 milliárd euró volt, a hozzáadott érték 253 milliárd. A CCI szektor az összeurópai GDP 4,4 százalékát adta, hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparé, a mezőgazdaságé vagy a vegyiparé.

 

A kulturális és kreatív szektor igen jelentős foglalkoztató

Mint írták, a szektorra a járványt megelőző években a folyamatos növekedés volt jellemző; 2013 és 2019 között összesen 17 százalékkal nőtt a gazdasági teljesítménye. Különösen jelentős a CCI szektor foglalkoztatási szempontból: összesen 7,6 millió fő dolgozott 2019-ben ezekben az iparágakban, ezt csak az építőipar, a turizmus és a közlekedés, szállítmányozás haladta meg. A CCI szektorban működő cégek 90 százaléka kis- és középvállalkozás, miközben a teljes európai gazdaságban ez az arány 29 százalék.

A szektor csökkenő mértékben támaszkodik közpénzekre: ezek aránya az összesített forgalomban a 2013-as 11,5 százalékról 2018-ra 10,8 százalékra csökkent. Ennek legfontosabb forrása (54 százaléka) az önkormányzati finanszírozás.

A tanulmány a szektor talpra állításához javaslatokat is tesz. Az EY szakértői azt javasolják, hogy a különböző helyreállítási alapok megfelelő részét (EU-s szinten például 2 százalékot) fordítsák a CCI szektorra, hitelgaranciával segítsék a cégeket, és támogassák a kulturális infrastruktúra fejlesztését.

Az EY szakértői szerint a szektor megerősítéséhez egy olyan jogi környezet kialakítása szükséges, amelyben az alkotók megfelelő jövedelemre, a kulturális befektetők pedig megtérülésre számíthatnak, így a szektor vonzó lesz a magántőke számára. A tanulmány szerint harmadik fontos lépésként a kultúra hatásosan tudná segíteni az európai szintű zöld programokat.
A tanulmány számos, a különböző területeket összefogó nagy iparági szervezet adatai és szakértői interjúk alapján készült.