Keszthely: aláírásgyűjtés a part beépíthetőségének növelése ellen (hvg.hu)

Keszthely módosította a helyi építési szabályzatot, csak történjen már végre valami az elhagyatott szállodákkal és az egykor szebb napokat látott Balaton-parttal. A helyiek viszont féltik a partot és a békés kisvárost – írja a hvg.hu, amely áttekintette, mely értékes part menti területek cseréltek eddig gazdát. Arról is beszámolt, hogy a parti terület beépíthetőségét növelő új helyi határozat ellen népszavazást kezdeményeztek: a visszavonáshoz 30 nap alatt 4 ezer aláírást kellene összegyűjteni.

Egy évvel ezelőtt írt a Reuters a „keszthelyi tízekről”, azokról a befektetőkről, akik a városban terjeszkednek.

Változások a keszthelyi partszakasz legértékesebb területein:

  • 2014-ben a közvetve Tiborcz István tulajdonában lévő Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. megvette a jachtkikötőt. Az ügy nyilvánosságra kerülése után a kormányfő veje kiszállt az üzletből, egy régi barátja vette át a helyét.
  • 2015 és 2017 között több részletben szerezte meg a Hotel Viát Mészáros Lőrinc egyik legfontosabb üzleti partnere, Szíjj László, majd három helyrajzi számot összevonva a Minerva alapkezelő egyik ingatlanalapjáé lett.
  • 2016-ban a Hotel Helikont és a Hullám Szállót vette meg a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég, amelynek meghatározó részvényese Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
  • Szintén 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett a Balaton Hotel.
  • 2017-ben Szíjj László cége jutott hozzá a Zala kempinghez, majd továbbadta azt Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila cégének, úgy, hogy az üzemeltető a Mészáros-féle Konzum lett.

 

Fogy Keszthely lakossága

A keszthelyi korzón ha jobbra nézünk, akkor Magyarország leggazdagabb emberének szállodáját látjuk, ha balra, a miniszterelnök vejének hoteljét. Ám hiába élvez műemléki védettséget a Balaton szálloda és a Hullám szálló, mindkét épület pusztul. A valaha patinás, százéves hotelek faláról mállik a vakolat, homlokzatukat összefirkálták, az ablakokat kitörték, üveg híján szakadt műanyag fóliát lenget a szél.

A Hullám és a Balaton szálló (fotó: Túry Gergely/HVG)

Keszthelyről évről évre egy kisebb falucskányi ember, nagyjából kétszáz költözik el. Utoljára 1975-ben laktak itt annyian, mint most, valamivel több, mint 19 ezren. A város adóbevétele 2014 óta egy fillérrel sem nőtt, maradt 1 milliárd forint körül. Pedig van itt egyetem, nyáron fesztivál, kis híján ide került a Red Bull Air Race, a városi strandon a belépő csúcsidőben a legfelkapottabb wellness fürdők áraival vetekszik, a szomszédban van az ország egyik leggazdagabb városa, az aranytojást tojó tyúk, Hévíz. Keszthely ezekből mégsem tud profitálni. Ezt a polgármester, a kormánypárti Ruzsics Ferenc is elismerte legutóbbi sajtótájékoztatóján, azt mondta, „annak ellenére, hogy a körülmények, a keretek évtizedek óta lehetőséget adnának a fejlesztésre, azok mégis alacsony szinten maradtak”.

Mindenesetre most a város kormánypárti képviselői úgy döntöttek, itt az idő növelni a beépíthetőséget, módosítani az építési magasságot, rendezni a Hullám és a Balaton szállók környékét. A testület először január 18-i ülésén tárgyalt az erről szóló előterjesztésről, majd február 26-án 9 igen, 1 nem szavazattal jóvá is hagyta azt. Az ellenzéknek alig 3 órája volt, hogy a dokumentumot átolvassa, majd szavazzon róla.

Azért kellett ilyen gyors tempót diktálni, hogy még a Balaton-törvény március 15-i hatályba lépése előtt átnyomják a határozatot a testületen. Az új jogszabályban ugyanis az van, hogy sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet a törvény hatályba lépése után növelni. Ezért az önkormányzat saját hatáskörben lépett, és rohamtempóban, a törvény életbe lépése előtt kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a partmenti területeket, kedvezve így a befektetőknek.

 

A városnak több adóbevételre van szüksége

Adóbevételre nagy szüksége volna Keszthelynek: a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be, míg a Balaton két másik „fővárosában”, Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 millió forintot.

A fejlesztésre kijelölt területet csak a vasúti sín választja el Keszthely családi házas övezetétől. A régen lápos, iszapos részt feltöltötték, a nádat, az erdőt megritkították, és „mióta rájöttek, hogy beépíthető, gyorsan körbe is kerítették, pedig nem ez a legideálisabb hely a munkára, ha jön egy nagyobb zápor, csak csónakkal lehet itt közlekedni” – mutatja egy közelben lakó férfi.

© Túry Gergely

 

Itt lesznek változások

Olyan magas a nád a keszthelyi kikötő előtt, hogy szinte be sem látni. A hajók letakarva, békésen ringatóznak a vízen. Az új szabályozás két területet érint, az egyik éppen a kikötő. Itt marad a 10 százalékos beépíthetőség, a maximális építménymagasság viszont 4,5 méterről 7,5-re nő, a polgármester szerint ezzel segítve „az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Orbán Viktor vejének tulajdonában állt.

A másik, módosítással érintett területre esik

  • a Balaton hotel,
  • a Hullám szálló,
  • a Pavilonsor,
  • a Balaton-parti focipálya.

A mólónál, a lerobbant Balaton szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál.

A városban azt szeretnék, ha mindkét épületet változatlan formában és méretben újítanák fel. A változások érintenek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek. Ruzsics Ferenc szerint itt „cél, hogy a fürdőhöz, idegenforgalomhoz kapcsolódó, esetleg szálláshelyet is tartalmazó fejlesztés megvalósítását lehetővé tegye a szabályozási környezet”.

Kiemelt fejlesztési terület a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. A hvg ottjártakor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne. Ami biztos: a teljesen lepukkant Hotel Via eltűnik, lebontják, annak a helyén is egy új szálloda lesz. Hogy az egyre több szállodához lesz-e elég parkolóhely, milyen arányban kell majd csökkenteni a zöldfelületet, nem tudni. Ahogyan azt sem, kik lesznek a beruházók, mikor és mit húznak fel a városban.

Az viszont már eldőlt, hogy a helyi vitorlás egyesület által használt „kis kikötőt” el akarja adni a város: 250 millió forintot szeretne kapni érte a polgármesteri hivatal. Ez a rész is értékes terület: az egyazon tulajdonosi körhöz tartozó Via és Helikon Hotel közé ékelődik. Ezen kívül már csak a Libás strand és a keszthelyi egyetem vízi telepe „érintetlen”, itt még az önkormányzat a tulajdonos.

Népszavazási kezdeményezés
„Akarja-e a Balaton-partjának kiemelt fejlesztési övezetté nyilvánítását?” – ezzel a kérdéssel nyújtott be helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. Az aláírásgyűjtés hamarosan kezdődhet, a kérdést ugyanis a helyi választási iroda jóváhagyta. A döntés még nem jogerős. Ahhoz, hogy a kérdésben népszavazást lehessen tartani, 30 nap alatt nagyjából 4 ezer aláírást kell majd összegyűjteni Keszthelyen.
Ha lesz elég aláírás, azzal felülírják az önkormányzati határozatot, ami azt jelenti, hogy a döntést a beépíthetőség és az építési magasság növeléséről vissza kell vonni. Ellenkező esetben szabad a vásár – fogalmaz a hvg.hu.
A teljes cikk további fotókkal itt olvasható.