A DRV felmérése szerint a legtöbben egészségesnek tartják a csapvizet 

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) nemrég lezárult online felméréséből kiderült: a válaszadók túlnyomó többsége egészségesnek tartja, és szívesen fogyasztja a csapvizet. A társaság a csapvíz-fogyasztásokhoz kapcsolódó szokásokon és vélekedéseken túl kíváncsi volt arra is, hogy a válaszadók mennyire ismerik a szolgáltató tevékenységét, és hogy tisztában vannak-e a magánkutak használatának feltételeivel. A nem reprezentatív kérdőívet összesen 1226-an töltötték ki – álla társaság közleményében.

.

A legtöbben egészségesnek tartják a csapvizet

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. elkötelezett a tudatos vízfelhasználás és csapvízfogyasztás támogatásában, ezért szeretné jobban megismerni a működési területén élő lakosok vízfogyasztási szokásait.

A DRV Zrt. „Csak a csapvíz!” elnevezésű, nem reprezentatív felmérése augusztus elején zárult, a kérdőívet összesen 1226-an töltötték ki. A felmérésben elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók mennyire tartják biztonságosnak, egészségesnek, megfelelő módon ellenőrzöttnek a csapvizet. Kiderült, hogy a kérdőív kitöltői alapvetően bíznak a csapvízben: 88%‑uk tudta, hogy a csapvizet a palackozott víznél sokkal több – csak a DRV-nél évente több mint 210 ezer – ellenőrzésnek vetik alá, a válaszadók 90%-a pedig azzal is tisztában volt, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ nagyobb mennyiségű, hosszabb ideig tartó fogyasztásra inkább a csapvizet javasolja.

„A felmérésünk eredményei alapján elmondható, hogy a válaszadók nagy többsége pontosan tudja: Magyarországon a csapvíz iható és egészséges. Jelentős részük azzal is tisztában van, hogy a csapvíz nagyon szigorú tisztítási és fertőtlenítési folyamaton esik át, így kerül a vezetékhálózatba, a víztárolókba, majd a felhasználókhoz. A visszajelzésekből azonban az is kiderül, hogy azt már sokkal kevesebben – a kérdőív kitöltőinek alig több mint harmada – tudja, hogy a túl magas ásványianyag-tartalmú ásványvizek tartós fogyasztása hosszútávon egészségkárosodást is okozhat” – magyarázza Lakatos Edina, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. sajtószóvivője.

A kérdőívből azt is megtudhattuk, hogy az emberek a valósnál alacsonyabbra becsülték a háztartásainkban bármikor elérhető csapvíz átlagos ásványianyag-tartalmát (300–500 mg/l), amely csak kevéssel marad el az ásványvizekre jellemző – és a válaszolók által a valósnál szintén alacsonyabbra becsült – mennyiségi értékektől.

.

A többség nem használ semmiféle vízszűrőt

A felmérés arra is rámutatott, hogy a csapvizet fogyasztó válaszadók közel 80%-a nem használ beépített vízszűrőt vagy vízszűrő kancsót. Azok, akik ezt az eszközt mégis igénybe veszik, úgy gondolják, a vízszűrőnek köszönhetően finomabb és tisztább lesz a csapvíz. A DRV szakemberei arra mindenképpen felhívják a készüléket használók figyelmét, hogy a vízszűrő kancsókat rendszeresen takarítani, az ehhez tartozó betétet pedig rendszeresen tisztítani és cserélni kell.

A szolgáltató arra is kíváncsi volt, mennyire ismerik az emberek a víziközmű-társaság tevékenységét és feladatait. Az ezzel kapcsolatos kérdések közül az egyik legérdekesebb az egyes vízbázisokból való kitermelés fenntarthatóságára vonatkozott, a válaszokból kiderült: a kitöltők csaknem fele (43%) tud arról, hogy a háromféle ivóvíz-kitermelési mód – a parti szűrésű vizekből, a felszíni vízbázisokból és a karsztvizekből történő – közül a harmadik, a karsztvizek felhasználása a leginkább fenntartható és környezetbarát megoldás.

.

A magánkutak létesítésével kapcsolatban kevéssé tájékozott a lakosság

Az elmúlt években a DRV Zrt. hatásterületén az illegális rákötések több alkalommal okoztak súlyos egészségügyi kockázattal járó vízminőségi haváriákat és több tízmilliós nagyságrendű károkat, ezért a DRV munkatársai néhány, a magánkutak használatával kapcsolatos kérdést is feltettek.

A kúthasználattal kapcsolatban néhány kimondottan meglepő válasz is született. Bár a válaszadók túlnyomó többsége (82%) szerint a kutak vizét kizárólag locsolásra, WC-öblítésre, mosásra, esetleg tisztálkodásra szabad használni, az kiderült: a kitöltők 12%-a szomjoltásra és főzésre is alkalmasnak tartja a kutak vizét. Bár ez az arány önmagában csekélynek tűnik, jelentőségét nem szabad alábecsülni, hiszen a kútvíz fogyasztása komoly egészségügyi kockázatokkal járhat: az ásott vagy fúrt kutak jelentős része érintkezik műtrágyával vagy növényvédő szerekkel, gyakori a pöcegödrök, az árnyékszékek, valamint előfordul az állati eredetű hulladékok (dögkutak, trágyázás) okozta beszivárgás. Az ásott kutak esetében több alkalommal mutatták ki a víz bakteriális fertőződését, valamint a kutak vizében gyakran találtak májgyulladást okozó hepatitis A-vírust, hányást, hasmenést okozó calicivírusokat, valamint egysejtű kórokozókat, toxikus E. coli-törzseket is. Fontos ugyanakkor azt is tudni, hogy a beszivárgó nitrit és nitrát hatására cianózis alakulhat ki – ez a csecsemők és kisgyermekek esetében pedig akár halált is okozhat.

A válaszokból az is kiolvasható, hogy a kitöltőknek alig több mint fele (54%) van tisztában a magánkutak létesítéséhez szükséges engedélyezési folyamattal, amelynek során az adott település jegyzőjétől, illetve az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól szükséges engedélyt kérni. A válaszadók zöme (95%) tudja, hogy magánkutak fúrását csak szakember végezheti, és 83%-uk azzal is tisztában van, hogy a kútvizet a lakásba csak külön vezetéken, a házi ivóvíz-hálózattól elválasztva lehet bevezetni. A kútvíz mérésével kapcsolatban már nagyobb szórást mutattak az eredmények: a megkérdezettek csupán 58,6%-a tudott arról, hogy a magánkutak vizét is mérni kell abban az esetben, ha a kútvizet (külön vezetéken) bevezetik a házba, és az ingatlan szennyvize a közcsatornába kerül.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magánkutak használatával kapcsolatban elegendő információval lássuk el a felhasználóinkat – főként, mivel a múltban többször is előfordult, hogy a felelőtlen felhasználók a magánkutak vizét a közüzemi hálózatra vezették rá. Ennek a szabálytalan használatnak a következménye, hogy a saját kútból érkező ellennyomás visszajuttatja az általa termelt vizet a közüzemi ivóvízhálózatra. Az ilyen törvénytelen rákötések az ivóvíz súlyos bakteriális fertőzését is eredményezhetik, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a magánkutak létesítése előtt mindenképpen alaposan tájékozódjon

– tette hozzá Lakatos Edina.