A családi gazdaságokat, őstermelőket érintő új szabályozásról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája. Egyik célja, hogy bővüljön az őstermelők tevékenységi köre, például falusi turizmussal.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára – áll az Agrárminisztérium közleményében.

 

Jelentős adókönnyítést, egyszerűbb működést, átláthatóbb adminisztrációt ígér a 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó számára az Országgyűlés elé benyújtott, a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat. A jelenlegi, elavulttá és bonyolulttá vált szabályozást felváltó új keretrendszerben három, egymástól jól elkülöníthető és a maguk számára leginkább megfelelő működési forma közül választhatnak a termelők. Maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.

A működési formákhoz egyszerűbb és kedvezőbb adózási formák közül választhatnak az érintettek. A végső cél a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése – hangsúlyozta parlamenti expozéjában a miniszterhelyettes.

Farkas Sándor emlékeztetett, hogy hazánkban csakúgy, mint az Európai Unió más országaiban is, megkerülhetetlenné vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése.

Az agrár-generációváltás problémáinak megoldásában jelentős lépésként említette az őstermelők és családi gazdálkodók jogszabályi környezetének rendezését.

Az új működési modellek bevezetése mellett a törvényjavaslat elfogadása esetén az őstermelők választható tevékenységi köre bővül. A termelőtevékenység mellett a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet – például falusi turizmust, vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása – is folytathatnak. Így nem kell több vállalkozási formát működtetniük, amivel adóterheik is csökkenhetnek majd.

A minimális éves bevétellel rendelkező legkisebb őstermelők továbbra is mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól, ennek értékhatára a jelenlegi 600 ezer forintos bevételi összegről az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő, ami 2020-ban 966 ezer forint bevételnek felel meg. Továbbra is megmaradna, és az őstermelő magasabb bevételi értékhatárig választhatja majd az átalányadózást – az agrártárca közleménye szerint.