A Balatonnál is láthatjuk az októberi napfogyatkozást (svabhegyicsillagvizsgalo.hu)

Rég láttunk napfogyatkozást? Már nem kell sokáig várni. Október 25-én délben közepén a Hold beúszik a csillagunk elé, annak bő harmadát kitakarva. Bár a levegő nem fog lehűlni, megfelelő segédeszközökkel szabad szemmel és távcsővel is gyönyörű látványban lehet részünk. Érdemes is most lecsapni az eseményre, mert öt évet kell várnunk a következő nagyobb napfogyatkozásra – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló weboldalán.

A napfogyatkozásokról röviden

Napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold a Földről nézve a Nap elé úszik, és a Hold árnyéka a Földre vetül. Akkor miért nem látunk minden újhold idején fogyatkozást? Azért, mert a Hold és a Föld keringési síkja 5,5 fokot zár be egymással. Ez pont arra elegendő, hogy a Hold általában újhold idején nem a Föld és a Nap egyenesén, hanem attól feljebb vagy lejjebb tartózkodik, és így árnyéka bolygónk északi pólusa fölé vagy déli pólusa alá vetül.

A Nap, a Hold és a Föld sematikus helyzete napfogyatkozás esetén. A méret- és távolságarányok erősen torzítottak. Forrás: Wikimedia, Mike Run (módosított feliratokkal)
Véletlen egybeesés, hogy a Nap és a Hold látszó átmérője az égen szinte pontosan ugyanakkora, a Hold ugyanis éppen annyiszor van hozzánk közelebb, ahányszor kisebb a Napnál. Azonban a Föld és a Hold pályája sem tökéletes kör, ezért enyhén változik mind a Nap, mind a Hold látszó mérete. Teljes napfogyatkozásnak hívjuk azt, amikor a Hold teljes egészében eltakarja a Napot. Gyűrűs fogyatkozás esetén a Hold kitakarja a Nap közepét, viszont mérete kisebb csillagunkénál, ezért az árnyék peremén gyűrűként izzik a napkorong. Részleges napfogyatkozás esetén a Hold középpontja a Napétól távolabb halad el, és csak egy részét takarja ki a napkorongnak.

Hogyan néz majd ki a mostani fogyatkozás?

A mostani fogyatkozás a Föld felszínéről sehonnan sem látszik teljesnek. Még a szibériai, Ob folyó menti Szalehard mellett is legfeljebb 82%-os, ugyanis a Hold teljesen sötét árnyéka a Föld északi pólusa felett halad át. Így az északabbra lakóknak most nagyobb szerencséjük van. A földrajzi szélesség is számít azonban az időzítés miatt (mit ér egy napfogyatkozás, ha az éjszaka történik?) – éppen ezért összességében Európa nagy részéről, Nyugat-Ázsiából és Északkelet-Afrika kis területéről lehet majd látni a sötét Hold cammogását a vakító Nap előtt.

Budapestről nézve a Hold 11:18-kor lép be a napkorong elé. A legnagyobb fázist 12:25-kor éri el, ekkor szinte pontosan a Nap egyharmadát „harapja ki” a sötétlő árny. Kísérőnk 13:33-kor lép ki a korong elől. Az országon belül sem mindegy, hogy honnan szemléljük a jelenséget – 28% és 39% közötti lehet a maximum (Budapesten 33%), ami északkelet felé haladva egyre nagyobb lesz. Kísérőnk 13:33-kor lép ki a korong elől.

A kitakart terület százalékánál könnyebben elképzelhető napfogyatkozás-mérőszám a magnitúdó, ami azt mondja meg, hogy a nap átmérőjének egyenese mentén mekkora részt takar ki a Hold. Budapestről a fogyatkozás 0,44 magnitúdós lesz, tehát a napátmérő 44%-áig jut el a holdárnyék. Nyíregyházán 0,48 magnitúdós lesz, Beregsurány és Záhony táján pedig már a napátmérő közel felét kitakarja a Hold!

Ez a fogyatkozás ugyan nem a legnagyobb, de mégis jelentősnek számít. Legutóbb 2015-ben volt ehhez fogható, sőt akkor jelentősebb, 59%-os napfogyatkozást láthattunk. Lehetett érezni, hogy csökken a napfény mennyisége, sőt egy picit a hőmérséklet is leesett. Lehűlést a mostani fogyatkozásnál ne várjunk, de a megvilágítás csökkenése, a fény és a színek fakulása már éppen érzékelhető lesz. A következő nagyobb, Magyarországról 47%-osnak látszó fogyatkozás 2027. augusztus 2-án fog bekövetkezni.

A teljes cikk itt található.