A balatoni víztöbblet kedvezményezettjei és kárvallottjai

Jót tesz a Balatonnak, hogy a nyári félévben már csak 120 centiméteres vízállás felett nyithatják ki a Sió-zsilipet. Ez 10 centiméterrel több, mint korábban volt. A magasabb vízszint beruházásokat, fejlesztéseket tesz szükségessé a partvédelemben, csatornarendszerekben, közművekben. A balatoni kormányrendelet szerint 41,5 milliárd forint jut a vízgazdálkodási fejlesztésekre, köztük a vízszintemeléssel kapcsolatos feladatok elvégzésére, azonban az érintettek szerint ennél jóval többre van szükség.

A változás miatt fellépő problémák jelentős része a helyi önkormányzatnál csapódik le ellátandó feladatként! – állapítja meg a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) megrendelésére elkészült társadalmi-gazdasági hatástanulmány, amit a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Föld Napi rendezvényén mutattak be először, majd a BFT május 21-i ülésén tűztek napirendre, és fogadtak el. Az Oláh Miklós vezetésével végzett kutatás azt vizsgálta, mit jelent a Balaton-régió települései számára a megemelt vízszintmaximum: kik járnak jól, és kikből lesz kárvallott.

A tanulmány kitért az előzményekre, miszerint már 2016-tól bevezették kísérleti jelleggel a 120 centiméteres üzemi vízszint-maximumot, ami tavaly ősszel kapta meg a hatósági engedélyt.

A kutatásba 43 parti önkormányzatot, 105 strandot, 25 kempinget és 89 kikötőt vontak be.

 

Feltárt problémák

120 centiméteres vízszint elöntéseket okoz, ami az infrastruktúra és a növényzet károsodásával jár a part menti részeken. Emiatt megnövekednek a fenntartási és karbantartási költségek. A partvédművek túl alacsonyak, leromlott állagúak. Számítani kell az elöntések mellett belvizes területek kialakulására, balesetveszélyre, nagyobb jégkárra. A parti ingatlanoknál előfordulhatnak vízbetörések, épületkárok, és számolni kell a magasabb talajvízszinttel is. Károsodhatnak a part menti utak, parkolók. Több helyen telítődés, visszaduzzadás keletkezhet a csatornahálózatban, a csapadékvíz-elvezetésben.

(Egy korábbi tanulmány szerint a megemelt vízszint-maximum miatt a leginkább veszélyeztettet települések: Siófok, Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár,  Balatonszárszó, Balatonőszöd,  Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár,  Fonyód, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő,  Balatonkeresztúr,  Balatonberény,  Ábrahámhegy, de fel kell készülni hatáscsökkentő intézkedésekre Balatonfüreden, Balatonalmádiban, Balatonakalin, Révfülöpön, Keszthelyen, Balatonkenesén és Balatonakarattyán is.)

 

Kinek mi a jó?

A 110 cm-es vízszint-maximumnak leginkább a parti ingatlantulajdonosok, a déli part települései, és a kisgyermekes családok örülhettek.

A 120 cm-es üzemi vízszint bevezetése a vitorláskikötőknek, vitorlástulajdonosoknak, a hajózásnak, a turisztikai vállalkozásoknak, a szolgáltatóknak, a strandoknak, strandolóknak, a természetnek és a vízminőségnek kedvez.

Az alacsonyabb vízszintnek a kikötők, a hajózás, a strandüzemeltetők, a turisztikai szolgáltatók, szálláshely-szolgáltatók, illetve horgászok voltak a kárvallottjai. A megemelt vízszint a déli parti településeket, önkormányzatokat, a parti és alacsonyan fekvő ingatlanok tulajdonosait, a parti infrastruktúra fenntartóit, a strandüzemeltetőket és a kisgyermekes családokat érintheti hátrányosan.

 

Fejlesztési- és költségigények

A kutatásba bevont adatközlők szerint a megemelt vízszint-maximum miatt egy-két  évente összesen 10,2 milliárd forint értékű ideiglenes beavatkozásokra kell sort keríteni (pl. a vízkiöntés miatti károk felszámolására).

A szükségessé vált hosszú távú fejlesztésekhez a következő mintegy tíz évben további 75,4 milliárd forintnyi forrásra van szükség.

A kutatásvezető beszámolója szerint az adatközlők kifejezetten önmérsékletet tanúsítva becsülték meg a forrás-igényeket.

 

A kutatásban részt vettek, szakvéleményeket adtak: Balatoni Hajózási Zrt., Dr. Kutics Károly, a Pécsi Bányakapitányság (Kormos Károly), a Veszprémi Bányakapitányság (dr. Káldi Zoltán), Fejes Károly (Balatonfűzfő), Lombár Gábor és Gál Lajos polgármesterek.

Adatfelvétel: Saturnus-M Bt., Dr. Kovács Ernő, Dr. Lőke Zsuzsanna, a Pannon Egyetem Georgikon Kar diákjai, a Balatoni Integrációs Kft. részéről: Kuborczik Barbara, Lukács Zsófia, Magyarfalvi Attila, Fekete Károly, Oláh Miklós

Elemzés, zárótanulmány: Dombi Gábor, Fekete Károly, Oláh Miklós