A balatonfüredi fürdőház különös története (balatonfured.hu)

Kis szobákban, egymástól elkülönítve, kosarakban fürödtek itt az emberek, mégis divatot teremtett. A város emblematikus építményévé vált, sőt, puszta létezése nagyban hozzájárult a sokak által vágyott füredi életérzéshez. Eredetileg gyógyító célra épült, de közel sem ez lett a legfontosabb küldetése, flörtök, szerelmek születtek itt, könnyedséget, modern gondolkodást hozott a városba.

Szily József Pest vármegyei alispán 1783-ban saját kedvtelésének engedve egy tutajszerű fürdőházat épített Balatonfüreden, amely ugyan igen szerény volt, viszont – szinte egyedülállóan – mindenki előtt nyitva állt. Bár négy év múlva egy vihar elsodorta és összetörte a szerkezetet, léte mégis fontos, hiszen innen indul a füredi hidegfürdő kalandos története – olvasható a balatonfured.hu összefoglalójában.

Fotó: Fortepan

A visszatekintés szerint a családjával Füreden nyaraló József nádor az arácsi partnál készíttetett egy egyszerű, szőnyegekkel elrekeszthető fürdőhelyet, de az első közcélokat szolgáló igazi hidegfürdőt 1821-ben Oesterreicher Manes József fürdőorvos a Horváth háztól keletre építette. A cölöpökön álló fürdőnek nem volt közvetlen kapcsolata a parttal, pénzért, gondolákkal vitték oda a fürdőzni vágyókat. A Balaton ezt is egy év alatt összedöntötte. Kopácsy József veszprémi püspök úgy akarta rávenni a rendet az építésre, hogy évi négy forint bér ellenében bárkinek engedélyezte volna egy fürdő létesítését. Nem volt jelentkező, ami nem csoda, hiszen ekkor még az volt az általános vélekedés, hogy a Balaton vízétől menthetetlenül ráncos lesz az ember bőre.

Így az uradalom a nádori fürdőkabin mintájára két nagyobb és négy kisebb részből álló építményt készíttetett a vízre a mai kikötő vonalában. Az 1834-es tűzvész azonban megrongálta a fürdőt, ezért újat kellett építeni.

Külön kis szobákban lehetett ekkor fürödni, 12 a férfiak, 17 a nők igényeit szolgálta, mindegyiket okleveles úszómester felügyelte. Az úri részben a jó úszók posztóval bevont ruganyos ugróhelyeket használhattak. A női fürdők felé szigorúan tiltott volt az úszás. Mivel a fürdőzőket zavarta a közeli állat itatás és ló úsztatás zaja, kérték annak távolabbra helyezését.

1889. június elején elkészült az új, 12 tornyos fürdőház, ami 45 ezer forintba került, száz méter hosszú, 90 öltözőkabinnal, egy elegáns váróteremmel rendelkezett.


Némethné Rácz Lídia: A régi Balatonfüred című könyvéből

Húsz év múlva, a helyi lap már azt panaszolta, hogy a fürdő gyalázatos, a kabinok ütött-kopottak, a medencék rosszak. A fürdő hanyatlását azonban nem a felújítások állították meg, hanem az új intézkedések. Megszüntették az elkülönített férfi és női medencét, közös napozót építettek, lett gyerekmedence és büfé. Az 1930-as évek második felére a fürdő tehát már a férfiak és nők találka helye lett, a fürdőhöz vezető híd pedig a légyottok fontos színtere.

Bár a fürdőt jégtörők védték, 1943-ban az olvadó jég így is nagy károkat okozott: a fürdő bejáratának hatalmas oszlopait és a fürdőhöz vezető, a holdfényes estéken hangulatos sétahelyül szolgáló, számos fotón szereplő, három méter széles hidat majdnem teljesen összeroppantotta, a fürdőház megközelíthetetlenné vált.

A helyreállítási költségek miatt felmerült a fürdő teljes lebontása is, ám végül a Bornemissza utászzászlóalj egyik százada gyakorlat keretében egy hét alatt újra látogathatóvá tette a fürdőt. 1944 júniusában még megnyílt, aztán a német katonaság foglalta le. Nem sokkal később a németek által a fürdő nyugati részében felhalmozott aknák, máig sem tudni, hogy miért, felrobbantak, elpusztítva ezzel szinte a teljes építményt. Faanyagát tüzelőnek elhordták, a víz alatt maradt több mint háromszáz cölöpöt pedig 1952-ben távolították el. Így ért véget a város egyik emblematikus épületének a története – olvasható a balatonfured.hu cikkében.