Megdöbbentő adat: csak Balatongyörökön 36 újabb helyen rongálták, irtották a nádast

A vízügy megdöbbentő adattal rukkolt elő az ipari kikötő létesítése ellen tiltakozóknak egy közelmúltban tartott balatongyöröki lakossági fórumon. Miközben legtöbb helyi beruházás-ellenző a természetvédelemmel érvelt, a tó életében kulcsfontosságú nádasban 36 újabb illegális stégbejárót, feltöltést, nyiladékot létesítettek a településen az elmúlt években. Balatongyörök már az öt évvel korábbi nádas-felmérés idején is dobogós helyen állt a 91 illegális nádas-rongálással, amely szám azóta 127-re nőtt. A hirbalaton.hu a polgármestert kérdezte a jelenség okairól.

Mint arról a hirbalaton.hu korábban beszámolt, az utóbbi években beindult parti fejlesztéseknek is köszönhetően megnőtt a nádirtások száma a tó körül. Akad ahol emberre veszélyes vegyszert is használtak, és akadtak akik a téli nádaratásra kapott engedély leple alatt végeztek pusztítást. Balatongyörökön, ahol szakértői becslések szerint az illegális stégbejárók, feltöltések, nyiladékok jelentős mennyiségű, mintegy másfél hektárnyi nádast irtottak már ki, más az indíték a polgármester beszámolója szerint.

Bíró Róbert elmondta, a település partjainak 80-85 százaléka nádassal borított, így sokkal nehezebb helyzetben van, mint például a keleti medence városai, ahol már évtizedekkel korábban, a törvényi védelem megszületése előtt kiirtották a nádasok jelentős részét. A község közel 6 kilométeres partszakaszán csak a település nagystrandja, a szépkilátói kisstrandja, a közforgalmú- és a csónakkikötője felől közelíthető meg hivatalosan a víz. Az embereknek ez kevés, és olyanok, ha nincsenek meg a feltételek valamihez, maguk megteremtik – fogalmazott a polgármester.

 

A györöki nádkárosításoknak két jellemző oka van

Bíró Róbert elmondása szerint a györöki nádkárosításoknak két jellemző oka van. A balatoni bringakörút és a víz közötti részen sok az apró-telkes vízparti, víz-közeli ingatlan. Ezek tulajdonosai, használói közül többen jogerős engedéllyel állítanak stégeket a nádas elé, amiknek egy részéhez aztán előbb-utóbb rövid elérést is biztosítanak a telkük felől a nádason át. Másrészt sok a horgász, a horgászcsónak és kevés a kikötő. Beszédes adat lehet, hogy a györöki kikötőben száz horgászcsónak fér el, ugyanakkor a helyi horgászegyesületnek több mint 300 tagja van. A horgászokat amúgy a strandidőn kívül beengedi az önkormányzat a strandok területére is, de gyakori a feszültség a szemetelésük és az általuk gyepben okozott károk miatt. Nem véletlen, hogy Szigligeten már teljesen kitiltották a horgászokat a helyi strandról – jegyezte meg a polgármester.

– Az önkormányzat egyet tehet az ügyben, hogy folyamatosan tájékoztatja a lakosságot és a nyaralóközösséget a nádas fontosságáról. Ameddig nincs kellően szigorú jogszabály, és hatósági számonkérés, addig nem lehet gátat szabni ennek a folyamatnak – hangsúlyozta a település vezetője.

 

Gond az elmaradó központi nádaratás is

A polgármester szerint a további nádpusztulásokat okozó károsítások mellett az elmaradó aratások miatt is romlik sok helyen a nádas minősége. Megjegyezte, hogy bár a szakemberek szerint három-négy évente kellene vágni a növényt a megújulása érdekében, a vízügynek évek óta nincs elég forrása a munka elvégzéséhez. Hozzátette, az elmaradó központi nádaratások miatt kényszer-helyzetben vannak a tóparti önkormányzatok. Balatongyörök évente 300-400 ezer forintot kénytelen arra fordítani, hogy a frekventált helyein learattassa a nádast, ráadásul alig talál a munkára vállalkozót, mivel a vízből ki nem szedett, és hatóság által ki nem szedetett stégek, cölöpök akadályozzák a munkát – számolt be a nehézségekről.

 

A tó kutatói már tavaly figyelmeztettek

A Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) tavaly novemberi közleményében ezt írta;

“Többször hangsúlyoztuk, hogy a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése mennyire fontos a tó egészének egészsége szempontjából.

A Keszthelyi-medence, a Tihanyi-félsziget és a Szigligeti-öböl a legérintetlenebb, leginkább természetközeli partszakaszokat foglalja magában. Ezen térségek egyre növekvő mértékű terhelése kiemelten ellenjavallt. Amennyiben a hajózási, a turisztikai és a településfejlesztési szempontok egyre nagyobb súlyt kapnak a természet védelmével szemben, úgy az előbb-utóbb bekövetkező környezeti krízis éppen a tó – turisztikailag oly fontos -vonzerejének drasztikus csökkenését eredményezi majd.

A BLI nincs abban a helyzetben, hogy rendelkezéseket és beruházásokat vétózzon meg, de közszolgálati kötelessége a veszély növekvő mértékére figyelmeztetni minden érintettet.”