12 millió tonna követ bányásztak ki a Badacsonyból (likebalaton.hu)

Badacsonyról először a zamatos borok, majd a szép kőorgonák jutnak eszünkbe. Sokan nem is tudják, de a hegyen hosszú évtizedekig bányák működtek, követ adva a vasút- és autópálya építéshez. Ma túraútvonalak visznek az egykori bányaudvarokba, ide kalauzolja el az olvasót a likebalaton.hu.


A Badacsony Céh Turisztikai Egyesület szervezésében Árvai Gábor túravezetővel a badacsonyi bányaszintet jártuk körbe, kiindulási pontunk a hegy északi részén található Korkoványi parkoló volt.
Kevesebb a túrázó, mint a Bujdosók-lépcsőjén vagy a Kisfaludy-kilátónál, ha legközelebb erre jársz, ne hagyd ki a hegy korkoványi részét sem.
Itt találtunk rá a hegy egyetlen orchideájára, az agárkosborra is.

Hihetetlen a badacsonytomaji bányafalak látványa, egészen aprónak érzi magát az ember a hatalmas sziklák és óriás kövek alatt, ahova a feketefenyők között egy kis ösvényen keresztül jutottunk el.

Nagyjából 315 méteres magasságban vagyunk, a bánya hossza úgy 750 méter lehetett, a bányafalak pedig 70-80 méter magasak voltak. A sárga színű növény, ami a sziklákon látható, a sziklai pernye, fokozottan védett, nemsokára azt is elárulom, hogy került a magja a sziklákra – meséli a túravezetőnk.

A bányafalakon levő fák így tavasz végére már belombosodtak, valahol holló fészkel, sőt, a félmillió forint eszmei értékű vándorsólyom is költ a hegyen.

Szerencsénk volt, láthattuk is a vándorsólymot, hihetetlen hangja van, és méltóságteljesen, szinte csak a farka billentésével, szárnycsapások nélkül repült. Egy párt láttunk körözni fölöttünk, fiókáikat majd június közepe táján kezdik el repülni tanítani.

Magyarországon a faj a hatvanas években kipusztult, majd 1977-ben a Pilisben megtalálták az első költését, természetvédelmi őrök védték a fészket.
Ma több mint 90 pár fészkel az országban, egyik költése itt van Badacsonyon.

Bár a köznyelv bazaltnak hívja a badacsonyi kőzetet, az elmúlt 20 év kutatásai kiderítették, hogy ez a típus nem bazalt, hanem bazanit.

Ez a kőzet itt Badacsonyban például nem bazalt, hanem bazanit. Ezen mindig nagyon meglepődnek az emberek, hiszen nem ezt tanultuk anno az iskolában. Így helyesen a bazaltorgonákat bazanit orgonáknak kellene nevezni. Bazalt egész Európában nincsen, csak Izlandon, mert a bazalti vulkanizmus óceáni hátsághoz kötődik. Németh Károly és Harangi Szabolcs legújabb kutatásai bizonyítják ezt. Németh Badacsonyt Hawaii-típusú vulkánnak írja le. 1903-ban jött létre a Bazaltbánya Részvénytársaság, ők kezdték a kőzet nagyüzemi termelését, amit drótkötélpályán hordták le a hegyről. Az első időben még nem volt északi vasút, ezért a tomaji zúzóüzemben őrölt, aprított köveket a badacsonyi kikötőben uszályokra tették, Fonyódra vitték, és onnét szállították tovább a déli vasúton.

Amikor elkészült az északi vasútvonal, akkor Badacsonytomaj és Badacsonytördemic állomását kialakították fogadó állomássá, és oda szállították le a köveket – olvasható a likebalaton.hu-n, ahol a cikk folytatódik.