Volt egyszer egy Balaton-egylet (likebalaton.hu)

A Balaton-egylet alapítója, Sziklay János író, újságíró szerteágazó munkássága mellett a Balaton egyik nagy szerelmeseként tartották számon. Számtalan cikke, könyve jelent meg a tóról. Az Egylet egyik legfontosabb küldetése a kulturális események, emlékhelyek megvalósítása volt. 

Sziklay János Veszprémben született – eredetileg Frömmel János néven – 1857-ben, 1884-ben bölcsészetből doktorált a fővárosban. Hamarosan meghatározó fővárosi és pozsonyi lapok hírlapírója lett, de rendszeresen megjelentek színházi tudósításai is. Emellett műfordítói és szépírói tevékenysége szintén számottevő.

Írásai mellett aktív tevékenységet fejtett ki a Balaton Egylet – melynek alapítója volt – titkáraként 1882 és 1893 között. A Balaton Egylet célja a tó körüli élet, idegenforgalom, kultúra és gazdaság fejlesztése volt – olvasható a likebalaton.hu-n megjelent összeállításban.

„Szomorú tény, hogy 50 évvel ezelőtt alig törődött a nagy közvélemény a Balatonnal, az ország lakosságának talán századrésze ismerte csupán s azok közül is sokan félreismerték. Sőt a parti lakosság közömbösséggel, szinte vétkes nyugalommal végezte e maga szűkkörű gazdasági teendőit, nem törődve a vidék kincsrejtekének feltárásával.”

– fogalmazott Sziklay egyik írásában, felsorolva a Balaton környéki gondokat, melyeken áldozatos tevékenységével nagymértékben változtatni tudott.

Az Egylet tagjai között neves közéleti személyeket – Jókai Mór, Mihálkovics Tivadar, Keöd József, Écsy József – találunk. Az Egylet rendszeresen tett kulturális körutakat, kirándulásokat a tó vidékén, általában a Kisfaludy gőzöst használva járműként. A Balaton Egylet az első tókörnyéki szervezet volt, amely a Balaton összehangolt és sokirányú fejlesztését tűzte ki célul, melyet sajtóorgánumokban, kiadványokban – elsősorban Sziklay Jánosnak köszönhetően – rendszeresen propagált, kifejtett.

Az Egyletben öt szakosztály működött: gyógyászati, kirándulási, sport, gazdasági és irodalmi részlegek. Sziklay és az Egylet nevéhez kötődik többek közt a tihanyi Garay kunyhó megépítése. Az avatásra összeállított Emléklapok című füzet közölte Garaynak A Balaton című költeményét, a Garay-kunyhó történetét s a Balaton környékére vonatkozó több cikket. 1883-ban már a tudósítások az Egylet áldásos tevékenységéről, eredményeiről szóltak.

Az Egylet egyik legfontosabb küldetése a kulturális események, emlékhelyek megvalósítása volt. Sziklay több helyütt hangot adott annak is, hogy szükség lenne egy Balatoni Múzeumra egyaránt. Az Egylet kezdeményezésére valósult meg először 1887 szeptemberében Balatonfüreden az első bor-, szőlő- és gyümölcskiállítás, amely a későbbiek során évtizedekig Balatoni Borhétként élt tovább. 1889-ben az Egylet megjelentette a Balatonvidéki kalauz – Turisták és fürdőzők kézikönyve című útikalauzt, amelyet szintén Sziklay jegyzett. Ez a balatoni útikönyv elsőként mutatta be a Balaton általános történetét és természeti viszonyait, majd az egyes üdülőhelyek részletes leírása következett. Könyvének nagy előnye a színes néprajzi, történelmi részletek, figyelmet felkeltő érdekességek bemutatása volt.

Sziklay a Balaton érdekében vállalt kulturális tevékenységének gerincét képezték ünnepi beszédei és megjelenései: Alsóörsön beszédet mondott Endrődi Sándor balatoni költő emléktáblájánál, Keszthelyen a Balatoni Társaság helikoni ünnepén koszorút helyezett el, de ő volt az, aki a szántódi révcsárdához is emléktáblát állíttatott Csokonai Vitéz Mihály és A tihanyi ekhóhoz című költemény apropóján.

A Balaton Egylet 1894-ben beolvadt a Dunántúli Közművelődési Egyesületbe, 1904-ben pedig új érdekképviseleti szerv jött létre: a Balatoni Szövetség, amely folytatta a Balatoni Egylet megkezdett munkáját. Az Egylet megszűnése ellenére Sziklay rajongása a Balatonért nem hagyott alább, ugyanazon lelkesedéssel folytatta küldetését. 1904-ben Lóczy Lajos felkérésére elkészítette A Balaton bibliográfiáját, de számos cikket írt a Balaton eredetéről, a különböző települések (Füred, Arács, Révfülöp ,Csobánc stb.) érdekességeiről, történetéről, tárcákat közölt Jókairól, Kisfaludyról, a Balaton természeti állapotáról, vízállásáról.