Vízügy: meghagynák a Balaton régi jogi partvonalát (mti)

A vízügy a Balaton korábbi, még az 1 méteres vízszintmaximumhoz meghatározott jogi partvonalát kívánja megtartani, az időközben 120 centiméterre emelt vízszintmaximum okozta változás “vízjárta” területként jelölendő a készülő új vízparti szabályozásban – mondta Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője egy online megrendezett konferencián csütörtökön.


A Balaton Fejlesztési Tanács járvány miatt elhalasztott, majd online megtartott Víz Világnapi Konferenciáján Pécseli Péter kifejtette, az ország területrendezési tervéről szóló 2018-as törvényhez kapcsolódóan zajlik a Balaton új partvonal-szabályozási tervének egyeztetése. Ennek során vitatottá vált, hogy a Balaton új, tavaly februártól érvényes üzemeltetési engedélye szerint 120 centiméterre emelt vízszintmaximum mellett érvényes-e még a tó korábbi jogi partvonala. A vízügy javaslatával kezelhetővé válik a helyzet – fogalmazott. Hozzátette, az új partvonal-tervek a vízgazdálkodásért felelős belügyminisztérium erről szóló rendeletének kihirdetése után válnak véglegessé, de az már biztosan tudható, hogy az érvényben lévő ingatlan-nyilvántartási telekhatárokat nem kívánják megváltoztatni, és hogy az új szabályozás maradéktalanul figyelembe fogja venni a tó korábbi jogi partvonalát.

Beszélt arról is, hogy zajlik a balatoni mederkotrás újraindításának előkészítése. Megtörtént a tó teljes mederiszap felmérése, annak  kiértékelése után dől el, hogy hol kezdjék a beavatkozást, továbbá hogy lepelkotrásra vagy mélyréteg kotrásra van-e szükség. Első ütemben várhatóan a keszthelyi és szigligeti öböl egy-egy szakaszán indítják a munkát, a kikotort anyagot pedig a balatongyöröki zagytározó tudná befogadni a növényzet és a korábban odahordott zagy eltávolítása után. A vízügynek két további, kisebb befogadó kapacitással rendelkező zagytere van még a Balatonnál Keszthelyen, és Balatonfűzfőn. A jövőben a betelő zagyterek problémáján úgy kívánnak segíteni, hogy a kikotort anyag javarészét kitevő balatoni szürkehomokot némi ülepítés és pihentetés után strandhomokozásra és lidósításra, illetve tájsebek gyógyítására használják fel – derült ki az előadásból.