Vizsgálták az almádi algásodást: sürgető lenne a Balaton kutatása

„Nem rendelkezünk kellő kutatási eredménnyel ahhoz, hogy megállapítsuk, mit jelzett a május 18-án Balatonalmádinál a vízfelszínen megjelent több hektárnyi kiterjedésű algaszőnyeg. Sürgető lenne az oknyomozó, komplex Balaton-kutatás újraindítása” – mondta Dr. Vörös Lajos professzor a hirbalaton.hu-nak. Az kijelenthető, hogy mederlakó kékalga okozta a jelenséget, és a strandüzemeltetések során figyelembe kell venni, hogy a homokozással sekélyebbé tett partokon előbb előfordulhat hasonló jelenség, mint a gyorsan mélyülő partszakaszokon – tette hozzá.

Dr. Vörös Lajos és Dr. Somogyi Boglárka az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutatóiként a helyszínen, majd a vételezett minták alapján is vizsgálták a Balatonalmádi strandja előtt megjelent óriási kiterjedésű, gusztustalan, de két napon belül felszakadozó, majd eltűnő algaszőnyeget.

 

A víz lehet, hogy tiszta, de az algaszőnyeg látványa riasztó

Az rögtön megállapítást nyert, hogy mederlakó alga szaporodott el és úszott felszínre a termelődő buborékoknak és szélcsendnek köszönhetően, amelynek oka a Balaton tiszta vize miatt fenékig lejutó napsugár. Balatonalmádi lakói és vendégei nem tudtak teljes körűen örülni a víz tisztaságáról szóló híreknek, hiszen a látvány sokkoló volt, és bár korábban is előfordult már hasonló, állításuk szerint még sosem látták ekkora kiterjedésben.

A vizsgálatok eredményéről beszámolva Dr. Vörös Lajos elmondta, május 18-án a fenékről felszakadt sűrű Oscillatoria princeps nevű kékalga borította be algagyepként a Wesselényi strand teljes vízterületét.

–  Az elmúlt évtizedekben – miként tavaly nyár végén is -, a vízben lebegő algák okozták a gondot, így még nem folytattak komoly kutatások annak kiderítésére, milyen szerepük van a mederlakó algáknak a vízminőségre – mondta a professzor. Ez annál is érdekesebb, hiszen rengeteg foszfor és nitrogén található a meder rétegeiben, és a mederlakó élőlények lehetséges, hogy pozitívan befolyásolják a tó tápanyagforgalmát ezek megkötésével – tette hozzá.

Közlése szerint hosszú évekkel ezelőtt folyt utoljára komplex Balaton-kutatás, jelenleg inkább csak egyfajta havi, nyáron kéthetenkénti monitorozását tudják elvégezni a tónak. A komolyabb kutatáshoz leginkább forrásra és szakemberre lenne szükség, nem az eszközök, műszerek jelentik a szűk keresztmetszetet – tette hozzá.

 

Algásodás esetén kellene mérni a víz algatoxin tartalmát is

A hirbalaton.hu kérdésére válaszolva a professzor elmondta, kékalga okozta algavirágzás esetén 50 százalék az esély arra, hogy toxin is termelődik. Alapkutatás jelleggel a Debreceni Egyetemen magas színvonalon foglalkoznak az algatoxinok mérésével, de ez még nem ment át a vízgazdálkodási gyakorlatba – fogalmazott. Vagyis ha jelentősebb algásodás történne a Balatonban, fontos lenne a tóból nyert ivóvíz vizsgálata algatoxinra is, amire még fel kell készülni.

 

 

Dr. Vörös Lajos és Dr. Somogyi Boglárka vizsgálati jelentéséből:

A Balatonban, ahogy minden más nagy tónak az életében, meghatározó szerepet játszanak az algák. Fotoszintézisük révén termelt szerves anyagaik biztosítják a tavi ökológiai rendszer energetikai alapját, ezért végső soron a tóban termett halak mennyisége is az algák függvénye. A vizek algáinak egy része a vízoszlopban lebegve él, mások pedig a tófenék felszínét népesítik be. Utóbbiak nem képesek lebegésre, ha erőteljes hullámzás hatására bekerülnek a vízoszlopba, onnan hamar kiülepednek.

A Balatoni Limnológiai Intézetben korábban megállapították, hogy a Keszthelyi-medence két méternél mélyebb, kevésbé átlátszó vizeinek kivételével a tó fenekén mindenütt élnek egysejtű és fonalas algák, amelyek nem azonosak a felette lévő vízoszlopban lebegőkkel. Létezésük feltétele, hogy a vízfenékre jusson valamennyi napfény. A tó egészét tekintve produkciójuk csak mintegy 20%-a az összes algaprodukciónak. A két méternél sekélyebb vizű tóterületeken viszont tömegük és jelentőségük egyaránt meghaladja a lebegő algákét, itt ezek a főszereplők.

 

Túl keveset tudunk a fenéklakó algákról

A déli part homokos fövenyén az aranybarna kovamoszat sejtek szabad szemmel észrevehetetlenek, nem okoznak semmilyen ismert vízminőségi problémát, ám ugyanez nem mondható el az iszapos tófenék kékalgáiról. Balatonalmádiban a strandokon a tó fenekét benövő algagyep felúszása évről-évre ismétlődő jelenség, ami tavasszal és nyáron is előfordulhat és elő is fordult.

Összefüggő algagyep nemcsak a sekély részeken alakulhat ki, hanem akár 3-4 méter mélységben is, amelyre a Balaton tiszta vizű területein is volt példa hosszan tartó szélcsendes időszakban.

Az üledékfelszínről felszakadt algagyep 2015 nyarán Tihany partjainál (Fotó: Somlyai Imre)

Kétségtelen, hogy a fenéklakó algák által okozott vízminőségi károk nem olyan univerzálisak, mint a lebegő algák károkozása, de lokálisan és időlegesen okozhatnak komoly problémákat és gazdasági kárt is. Megjelenésük vízmélység és időjárásfüggő. Szaporodásuk és viselkedésük törvényszerűségei a Balatonban még távolról sem ismertek a szükséges mértékben – a kutatók megállapításai szerint.