Visszakerülhet a tihanyi apátsághoz a szántódpusztai majorság (magyarnemzet.hu)

Hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az Európa Nostra díjas szántódpusztai majorság vagyonkezelői jogának az átadásáról – erősítette meg a likebalaton.hu értesülését Witzmann Mihály, a siófoki térség országgyűlési képviselője a Magyar Nemzetnek. Az uradalmi gazdálkodás utolsó tárgyi emlékeit őrző, korábban a tihanyi apátság tulajdonában álló, építészeti értékekben rendkívül gazdag majorság, mai nevén Szántódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ minden eddiginél jelentősebb fejlesztés előtt áll.

Egy kukoricagóré az egyik a majorság 30 épületéből, amely a felújítás idejére bezárt (Fotó: Krausz Andrea/LikeBalaton)

Biztató jövőképet vázolnak fel a keszthelyi Helikon Nonprofit Kft. szakemberei és a vagyonkezelő-változást szorgalmazó kormánypárti politikusok a tihanyi apátság egykori tulajdonát képező dél-balatoni majorság életben tartására – mondta Witzmann Mihály a Magyar Nemzetnek. – Mivel már több elhibázott vagyongazda-változást szenvedett el Szántódpuszta, és egyedülállóan értékes épületeinek az állapota folyamatosan romlott, most itt az ideje, hogy a jelenlegi vagyonkezelő, a Helikon Nonprofit Kft. által elnyert másfél milliárd forintból megvalósuljon a felbecsülhetetlen értékű épületek rekonstrukciója, és létrejöjjön egy korszerű látogatóközpont – érvelt a majorság fejlesztésének a szükségessége mellett a politikus.
Jó gazdája volt a majornak a Helikon

Witzmann Mihály szerint a keszthelyi Helikon Nonprofit Kft. – annak ellenére, hogy földrajzi szempontból távol van Szántódtól – jó gazdája volt a majorságnak, de most annak is eljött az ideje, hogy az egykori egyházi birtok visszakerüljön jogos tulajdonosához, a Tihanyi Bencés Apátsághoz.

– Állagmegőrző beavatkozás vár az cselédházakra, terménytárolókra, uradalmi épületekre, kiskastélyra, csárdára, kápolnára, a piac- és a többi közösségi térre, továbbá visszakerül a vagyonleltárba a híres Ádám-pince is – sorolta a többlépcsős fejlesztés részleteit a politikus. – Közel állunk a vagyongazdálkodó-változási tárgyalások megkezdéséhez, több érintett személlyel, köztük a tihanyi apátság perjelével, Mihályi Norbert Jeromos atyával is volt már megbeszélésem – tette hozzá az országgyűlési képviselő.

– A rendszerváltás óta többször is felmerült, hogy a szántódpusztai majorságot mint az apátság egykori tulajdonát valamilyen formában a tihanyi bencés szerzetesek gondozására bíznák. Szerzetesi közösségünk nyitott a tárgyalásokra, hiszen a Balaton-felvidéken folytatott csaknem ezeréves spirituális és gazdasági működésünk egyik alapvető célkitűzése jelenleg is a keresztény, nemzeti és történelmi értékeink megőrzése és gazdagítása – mondta a Magyar Nemzetnek az apátság perjele. – Szántódpuszta a Tihanyi Bencés Apátság történelmének a része, amit a főépületén elhelyezett márványtábla is hitelesít – emlékeztetett Jeromos atya, majd kijelentette:
Szántódpusztára az apátság nem gazdasági vállalkozásként tekint, hanem egy lehetőségre, amely által minden, Balatonnál élő honfitársunk és idelátogató vendég a történelmünkből és kultúránkból merített élmények által gazdagodhat.

 

Tekintélyes, földesúri gazdasági központ

„Ezen a tájon a puszta elnevezés nem nagy kiterjedésű, füves területet jelentett, amelyet állattenyésztésre hasznosítottak, hanem egy olyan tekintélyes, földesúri gazdasági központot, amely távolabb fekszik a településtől. Egy ilyen gazdaságban cselédségi lakóházak, közelükben az állatoknak ólak, istállók, továbbá terménytárolást szolgáló kukoricagóré, magtárak, pajták, vermek álltak. A pusztához tartozott még a birtokot igazgató gazdatiszt kastélya és egy kápolna is” – olvasható a Szép Magyarország magazin hasábjain, amit a Magyar Nemzet idézett.