Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa a fenntarthatóság jegyében (Comitatus)

A 2023-as évben Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa. A dunántúli megyeszékhely a Bakony-Balaton térséggel közösen mutatja majd meg a világnak a térség kulturális értékeit. Egy ilyen nagy volumenű rendezvénysorozat esetében különösen fontos, hogy a fenntarthatóság elvei érvényesüljenek.

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program előkészítése és megvalósítása során a fenntarthatóságot a lehető legszélesebb módon értelmezzük. Kiemelt célunk – egyben a legnagyobb kihívásaink egyike is -, hogy a Veszprémben és az EKF térségben elérni kívánt pozitív eredmények társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból hosszú távon legyenek fenntarthatók. Elsődleges szempont, hogy sem a városra, sem pedig a régióra ne helyezzünk olyan terheket, amelyeket hosszabb távon nem képesek fenntartani. A cél, hogy olyan kultúrafejlesztési örökség maradjon 2023 utánra, melynek tova-gyűrűző hatása valóban szemléletformáló lesz.

-fogalmazott a Comitatus Önkormányzati Szemle legfrissebb számának adott interjúban a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója.

Markovits Alíz kifejtette: a gazdasági fenntarthatóság szempontjából fokozottan ügyelnek arra, hogy az infrastrukturális beruházásoknál az épületek üzemeltetését úgy tervezzék meg, hogy az hosszú távon tartalmi, műszaki és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható legyen, szem előtt tartva akár a pécsi EKF évad tapasztalatait és kihívásait is.

Hozzátette: szintén kiemelt jelentőségű az EKF program során, hogy megerősítsék a helyi közösségeket és a közösségek által érjenek el olyan pozitív változásokat, amelyek a különböző generációk összehozásával valódi pezsgést és életet hoznak Veszprémbe, illetve a régióba. Nehézség, hogy bár a térségben rengeteg példaértékű kulturális-, művészeti-, és fenntarthatósági kezdeményezés figyelhető meg, ezek gyakran nem tudnak egymásról, vagy nincs érdemi kapcsolat közöttük. A kapcsolati szálak „összehuzalozása” a feladat. Kihívást jelent továbbá az itt élők motiválása abban, hogy 2023 után majd nélkülünk is továbbvigyék a megkezdett jó programokat, rendezvényeket és magát a szemléletet – fűzte hozzá.

Természetesen nagyon fontos a környezettudatosság szempontjából értelmezett fenntarthatóság is. A programjaink segítségével elsősorban a régióban élők szemléletét szeretnénk formálni. Mondok egy példát: egy rendezvényen tényleg fontos, hogy papír szívószállal, újrahasználható pohárból igyanak a látogatók, azonban mi ezt inkább alapvetésnek és nem kardinális beavatkozásnak tekintjük. Minden mutatót számba véve úgy gondolom, hogy például a régió közösségi közlekedésének szemléletjavítására és zöldítésére fordított erőfeszítések sokkal pozitívabb változást hozhatnak, mint a papírból készült szívószálak.

-mondta el.

Ezen kívül a szezonalitást, pontosabban annak csökkentését emelte ki, mint a Bakony-Balaton régió előtt álló egyik legnagyobb kihívást. A nyári szezon túlsúlyára kívánnak válaszolni azzal, hogy a programkínálatot az év minden szakaszára elosztva tervezik meg. Aktuális példa erre a Holtszezon Kortárs Irodalmi Fesztivál, amelyet a “hivatalos rendezvényszezonon” kívül, február végén rendeznek meg.

Beszélt arról is, hogy nemcsak kulturális eseményeket, hanem közösségi tereket, „KözTerek”-et hívnak életre. A régió kisebb településeinek Pajta és Kultháló programja az év minden hónapjában lehetőséget kínál a kulturális és szellemi töltekezésre. Segítik továbbá a veszprémi kulturális intézményeket is felkészülni arra, hogy egész évben aktív és attraktív célpontok legyenek.

Céljuk továbbá, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program részeként olyan szakmai és kulturális programsorozatot hozzanak létre, amely a „Balaton hangjaként” széles körben bemutatja és képviseli a régió felbecsülhetetlen természeti és kulturális nemzeti értékeit.

Markovits Alíz beszélt arról is, hogy a társadalmi fenntarthatóság egyik fontos eleme, hogy pályázatok útján segítik a kisközösségeket a programjaik megvalósításában. A helyi közösségek megerősödését célozza a ‘Ragyogók’ nevet viselő önkéntes program, amely reményeik szerint az EKF program egyik hosszú távú hagyatéka lesz. Az önkéntes csapatba bárki jelentkezését várják, legyen akár 16 vagy 90 éves, rendelkezzen bármilyen érdeklődési körrel, vagy képzettséggel; örömmel vesznek minden segítséget az EKF program lebonyolításához.

A programok megvalósítása során a helyi lakosság bevonására és szemléletformálására óriási hangsúlyt fektetnek. A pályázati tanácsadással és a fenntarthatósági workshopokkal olyan tudásmegosztási eseményeket szerveznek már a felvezető évek alatt is, amikkel biztosítják fenntarthatósági törekvéseik hosszú távú hatását (pl.: adott szervezet fenntartható működésére vonatkozó, hétköznapi technikák). Pályázati keretek között lehetőségük van továbbá financiális támogatással is segíteni a pályázóik fenntarthatósági törekvéseit.

Markovits Alíz kitért az EKF és a Pannon Egyetem együttműködéseire is.

A Pannon Egyetem, mint a régió meghatározó tudásközpontja, már a kezdetektől, azaz az EKF cím elnyerését célzó pályázat összeállításától kezdődően fontos szakmai partnere a programnak. Számos kutatással, felméréssel, szakmai konferenciával, projekt- és programjavaslattal járul hozzá a projekt sikeres előkészítéséhez és lebonyolításához, nem beszélve az egyetemi ifjúságról, mint értékes humán erőforrásról.

-fogalmazott. Kifejtette: első helyen említendő a közösen létrehozott Pannon KözTér, melynek célja, hogy teret adjon az egyetemi diákság önszerveződő, az EKF-hez kapcsolódó kulturális és önkéntes programjainak. A Pannon KözTér segíti az egyetem kapcsolódását a városi közösségek életéhez is, többek között a minden hónap második szerdáján rendezett nyitott társasjáték estek szervezésével.

Egy másik, igazán környezetbarát program a Pannon Egyetemmel közös és nagyon izgalmas fenntarthatósági projekt, a SolarBoat verseny, amely során napelemes meghajtású elektromos hajók fognak a Balatonon versengeni.

A teljes interjú a Comitatus Önkormányzati Szemle tavaszi számában érhető el.