Több borász is veszélyben érzi a szőlőtermesztést a Balaton-felvidéken. Magasak az ingatlanárak, épülnek a nyaralók, így felaprózódnak az ültetvények. A folyamat nem új keletű, a megoldás azonban várat magára.
Urbanizációs nyomás
Elmondta, a jelenlegi helyzetet tekintve egy urbanizációs nyomásról van szó a Balaton-felvidéken, amely már nem új jelenség, hiszen szőlőültetvények voltak egykor Budapest, Eger vagy Pécs hegyvidéki területein is, ma már azonban lakóparkok épültek a helyükre.
Úgy véli, a szőlész-borász szakma egyre jobban elöregedik, ezért a termesztők közül sokan adják el termőföldjeiket. A kérdés azonban az, hogy kinek adják el a termőföldet, egy másik szőlésznek vagy egy olyan személynek, aki házat, vagy akár szállodát építene a területen. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol a szőlőtermesztés aránya növekedési tendenciát mutat, ilyen például a Balaton déli partvidéke – jelentette ki.
A borászat, mint a mezőgazdaság többi ágazata is, tőkeigényes ágazat, hiszen vannak olyan eszközök, amelyeket egy évben egy hónapig lehet használni, ezért nagyon magas a befektetett eszköz igénye – fogalmazott.
A külföldi piacokat kellene célba venni
A magyar bort alapvetően Magyarországon fogyasztják, így az árakat a magyar lakosság pénztárcájához igazítják – magyarázta. A magyar minőségi borok 80 százalékát belföldi piacon értékesítik, az irányt azonban a külföldi piacok felé kellene vinni, hogy a nagy borfogyasztási központok is megismerjék és elismerjék a magyar borokat – írja a hirado.hu, ahol a hanganyag is meghallgatható.