Vesebetegek nyeregben a Balatonnál

Ötödik alkalommal kerülik meg szervezett formában a Balatont hasi és hemodialízált, valamint transzplantált betegek. A RenBike Tour közel száz fős csapata péntek délelőtt indult Balatondüredről, majd Siófok és Keszthely érintésével oda tér vissza hétfőn. A csapat része egy vak leány, Gizke nővér és az elmaradhatatlan főorvos is, a táv pedig egészséges embereknél is megsüvegelendő teljesítmény.

A betegeket és az őket kísérő hozzátartozókat, egészségügyi dolgozókat és a rendezvény eszmeiségével szimpatizálókat Siófokon a Dialízis Központ orvos-igazgatója fogadta, aki a résztvevők majd’ mindegyikét személyes ismerősként üdvözölte. Dr. Kazup Szilvia nephrológus belgyógyász azt mondja: a nem mindennapi teljesítmény azt bizonyítja, hogy súlyosnak tartott vesebetegséggel, sőt vesepótló kezeléssel együtt is lehet teljes, aktív életet élni. Az évi egyszeri közös alkalom orvos, beteg és kísérő  számára is olyan lelki feltöltődést jelent, ami kitart egy évre, a következő biciklitúráig- így a főorvosnő. A RenBike Tour 2012-es indulása óta eltelt idő alatt barátságok szövődtek, vannak évről-évre visszatérők, új csatlakozók és lemorzsolódók.

A siófoki Dialízis Központ udvarára begördülő kerékpárosokról aligha mondaná meg a figyelmes szemlélődő, hogy van köztük dializált beteg és vese-transzplantált. Férfiak, nők, fiatalok, idősebbek, mindenki mosollyal üdvözöli a rájuk várakozókat. Idén is velük teker Niki, a vak leány, aki kísérőjével tandemben érkezett és itt van Gizke nővér, aki azért tanult meg már felnőttként kerékpározni, hogy a betegekkel tarthasson. A sort idén is – mint minden alkalommal – Dr. Schneider Károly nephrológus főorvos zárja.

Mint mondja, ez a táv egészséges emberek számára is megsüvegelendő teljesítmény. Bár előfordul, hogy az indulók közül néhányan négy keréken, autóban ülve kényszerülnek befejezni a távot, ám nem ez a jellemző. Az őket kísérő szakembergárda minden előre látható és nem látható helyzetre felkészült, hogy a résztvevők az első kilométertől az utolsóig biztonságban érezhessék magukat.  A túra minden állomásán a dialízis központokban igény szerint ugyanazok a kezelések elérhetők, amelyek a beteg otthonához legközelebbi centrumokban.

A főorvos mosolyogva meséli, hogy a transzplantált betegek zöme korábban dializáltként vett részt ezen a túrán, ezért úgy híresült el a rendezvény, hogy a távot teljesítő indulók hamarosan új szervet kapnak.

A vesebetegség és a közös túra sok olyan embert is összehoz, akik a civil életben nem találkoztak volna. A sporttal töltött közös alkalom a betegeknek erőt és kitartást nyújt, olyan baráti közeg veszi körül őket, ahol egyenértékűként sportolhatnak ez pedig hatalmas lelki erőtöbbletet ad. Sok betegnek megváltozott az életfelfogása, a betegséghez, a dialíziskezeléshez és az élethez való hozzáállása- sorolja a túra előnyeit Schneider doktor.

Olyan erőt kapnak sportolás közben a résztvevők, aminek a hatására átértékelik az egész eddigi életüket. A betegségekkel küszködők számára eltörpülnek a problémák, az egészséges kísérők  kevésbé érzik súlyosnak saját gondjaikat.

A gyógyítók is profitálnak a túrákból:  közelebb kerül egymáshoz orvos és beteg, a hétköznapokban viselt iránytó szerep kiegészül egy elfogadó szereppel, hiszen megismerik a betegek problémáit az egymás mellett tekerés hosszú óráiban, egy légtérben töltik az estéket,  a gyámolításra szoruló látja, hogy a kilométerek legyőzése az orvosnak is megerőltető. Ez egy rendkívül pozitív oda- visszakapcsolás – kölcsönösen tanul egymástól orvos és beteg- zárja gondolatait a főorvos.