Venesz-díj a Hungarikumok népszerűsítéséért (zaol.hu)

A magyar gasztronómia rangos elismerésében, Venesz-díjban részesült a Hungarikum Programiroda. A hévízi székhelyű szervezet évek óta viszi a hírét hazánknak és értékeinek határon innen és túl a hungarikumok bemutatásával.

Pálinka, szikvíz, akácméz, védőnői rendszer, a Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat, mohácsi busójárás, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, bajai halászlé, Torockó épített öröksége – csak néhány a 67 nemzeti kincsből, mely szerepel a Hungarikumok gyűjteményében.

Legnevesebb és legértékesebb nemzeti kincseink bemutatását tűzte ki célul a Hungarikum programiroda. Miklós Beatrix, a szervezet alapítója és igazgatója – számos nemzetközi gasztronómiai verseny magyar indulóinak segítője és támogatója – kezdetben a versenyek helyszínén mutatta be azt a kiállítást, mely a nagyvilággal ismerteti meg a magyar értékeket.

– Alulról jövő társadalmi kezdeményezéssel alakult ki. Mindenki, aki úgy gondolta, hogy van olyan értéke, amivel támogatná ezt a kiállítást, elhozta és mi ezeket bemutattuk. 2014-ben mentünk ki először a gyűjteménnyel a luxemburgi világbajnokságra. Ott Magyarországot Papp Gábor, Hévíz polgármestere képviselte, ő adta a lehetőséget arra, hogy először létrejöjjön ez a kiállítás és a magyar stand- idézte fel az első bemutatót Miklós Beatrix.

A nemzetközi gasztronómiai eseményen nagy sikert aratott a kiállítás, olyannyira, hogy az ott bemutatott hungarikumokat felajánlók azt mondták, hogy legyen a „gazdája” a programiroda és próbálja meg mindenhova elvinni és bemutatni.

– Ezután megkaptuk a lehetőséget, hogy egyben tartva bemutassuk Hévízen. Ott több hónapig volt látható a Városi Könyvtárban. Utána pedig elkezdte világ körüli útját.

A kiállítás az elmúlt években járt Székelyudvarhelyen, a Vajdaságban, Prágában kétszer is, Szófiában, az erfurti kulináris olimpián és számos hazai településen, rendezvényen.

– Első körben a tárgyi értékek kerültek a középpontba. Bemutatjuk mind a 67 hungarikumot, de egy részét virtuális formában. Vannak imázsfilmek, amiket mi forgattunk ezekről az értékekről. Vannak tárgyak is, melyeket láthat a közönség. Van tárogatónk, hévízi iszap, a Vizsolyi Biblia reprint kiadása Zsolnay és herendi porcelán az 1800-as évekből. Kölcsön szoktuk kapni a Puskás-relikviákat az Akadémiáról.

Természetesen élelmiszeripari és gasztronómiai hungarikumokat is bemutatnak és kóstolót is kínálnak.

– Általában a békési kolbász, a kalocsai paprika főszerepet kap. Mindig történik olyan attrakció, amellyel a vendégeket odavonzzuk a kiállításra. Például egy verseny menüjében szerepelt a karcagi birkapörkölt megújult formában és a békéscsabai csapat az eredetit is bemutatta: kóstoltatott, mesélt róla – szólt néhány, országot-világot járó hungarikumról Miklós Beatrix.

A kiállítások célja, hogy minél többeknek, minél színesebben, ízesebben mutassa be hazánkat és értékeit.

– Nyelvtudástól függetlenül, bárki, aki odajön egy kiállításra és meglát egy magyaros motívumot, tudja, hogy Magyarországot mutatjuk be. Ha meglátják a Hévízi-tavat, tudják, hogy Magyarországon van. A libamájról eszükbe jut hazánk. Most már a nemzetközi piacon jelen vagyunk olyan prémium, jellegzetes termékekkel, melyeket látva az emberek tudják, hogy Magyarországról származnak, hazánkat jellemzik. Meggyőződésem, hogy a gasztronómia közös nyelv, melyet ért mindenki. Amikor valaki ezeket az ízeket megkóstolhatja, annál jobban nem lehet meggyőzni arról, hogy milyen jók a magyar termékek- szólt a világszerte tapasztaltakról Miklós Beatrix.

Az általa vezetett szervezet rendezvényeket is szervez. Néhány napja ért véget hévízi Hévízi Hungarikum napok programsorozata, melynek részként konferenciára és bemutatókra is várták a közönséget. A résztvevők nem csak hungarikumokkal, hanem helyi értékekkel, települési értéktárakkal is ismerkedhettek.

A Venesz-díjat értékőrző tevékenységért, a hungarikumok hazai és külföldi bemutatásáért ítélték oda a Miklós Beatrix alapította és vezette Hévízi Hungarikum Programirodának. Létrehozója már a 2014-es megalakulás előtt is szívügyének tekintette a magyar értékek bemutatását. Mint említettük, kezdetben a gasztronómia volt a középpontban. Azóta egyre szélesedik a bemutatott hungarikumok köre és a helyszínek száma, ahol a közönség találkozhatott a kiállítással. Az elmúlt években együttműködés alakult ki a Földművelésügyi Minisztériummal és a Hungarikum Bizottsággal is.

A Venesz-díj a magyar gasztronómiai élet legrangosabb kitüntetése, melyet a szakmai Oscar-díjas, nemzetközi hírű (1978-ban elhunyt) Venesz József mesterszakácsról, szakíróról neveztek el. A kitüntetést magyar szakmai Oscar-díjként tartják számon.

– A gasztronómia és a hungarikumok szorosan összetartoznak. Ezt a módszert, amit a Hungarikum Programirodában végzünk, ismerte el a szakma a támogatói Venesz-díjjal. Ez számunkra azt jelenti, hogy felelősséget vállaltunk a további munkáért is: a kiállításokért, rendezvényekért- hangsúlyozta Miklós Beatrix. Az igazgató már tervezi, hogy legközelebb milyen rangos nemzetközi rendezvényen szeretné a világ elé tárni a hungarikumokat. Azt is elmondta, hogy együtt dolgozik több nyelven beszélő fiatalokkal is, hiszen fontos számára a következő generáció bevonása e munkába. A díj számára azt is tükrözi, hogy az ifjak is láthatják: ha kitartóan végzik munkájukat, akkor annak van elismerése.

– Rólam sokat tudják, hogy megszállottan dolgozom a szakmában és ha valami mögé állok, azért felelősséget vállalok. Ennek lesz eredménye. De ebben a díjban másfél évtizedes munka van, nem csak az enyém, hanem mindenki másé is egyformán. A Hungarikum Programiroda nekem vállalás, örömmunka. Azért is teszem, mert ezzel felelősséggel tartozunk a szakmának.