A sajáttal és a vásárolttal együtt 16,5 millió kilogramm szőlőt dolgozott fel a Varga Pincészet két birtokán: a badacsonyi borvidéken 9,5 milliót, az egrin 7-et. Feldebrőn szeptember 24-én ért véget a munka, Badacsonyörsön egy héttel korábban, de a szőlő 98%-a mindkét helyen még a szeptember 9-ei hideg-betörés előtt beérkezett – közölte a pincészet.
Az idei szüret legfőbb sajátossága, hogy nem ősszel, hanem nyáron, méghozzá igen forró nyáron volt. Ha egy generációval visszamegyünk az időben, akkor a szőlőszüret jellemző hónapjának az októbert találjuk. Az utolsó 10 évben a termés legnagyobb része viszont már szeptemberben bekerült a pincékbe, az idén pedig augusztusban. Ez egy 3-4 hetes ugrás egy év alatt, remélhetően egyszerinek tekinthető, a következő években talán kedvezőbb lesz a helyzet. 10 év múlva viszont már ez lehet majd a jellemző – fogalmaz a közlemény.
Ha a klímaváltozás üteme nem csökken, 10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum. A balatoni turizmusnak pedig nem kell téli álomba merülni, és a meleg minden évszakban jót tesz neki. Nem lesz könnyű alkalmazkodnunk a változásokhoz, máshová kell telepítenünk, talajtakaró kultúrákat kell a sorközökbe vetnünk, másként kell metszenünk, terhelnünk.
Milyenek az idei borok?
Ahhoz már egy ideje hozzá vagyunk szokva, hogy a divatnak megfelelő, a mai borfogyasztás fő gerincét adó gyümölcsös, fehér borokat részben nyáron szüretelik és így nagy valószínűséggel kánikulában. Csakhogy ez tavaly még augusztus közepét-végét jelentette, idén pedig július végét, augusztus elejét. Az irsaik, muskotályok, korai olaszrizlingek és chardonnayk idén is jól sikerültek. De ezeknél a fajtáknál már hozzászoktak az extrém meleghez és rendelkeznek a legfejlettebb borászati technológiával és technikával, amellyel áthidalhatók a nehézségek. Sokat segít még, hogy szinte megszűnt a kézi szüret és a nagy teljesítményű kombájnok hajnali 4 órakor kezdenek és jó esetben csak délig dolgoznak. Ezzel a beérkező szőlő hőmérsékletét 35 °C-ról 25-re lehet csökkenteni, ami még mindig nagyon magas.
A sok napsütés és a meleg közismerten jót tesz a vörösboroknak. Ennek a jótékony hatását már évről-évre érzékelték a boraink minőségében, az idei évjárat pedig természetesen kiemelkedő lesz az előző évekhez képest is.
Minőség szempontjából a nehézségek ellenére a 2024-es évjárat az átlagosnál inkább jobbnak mondható. Mennyiség szempontjából viszont nagyok a területenkénti eltérések. Az Egri borvidéken a termés mintegy 20%-kal elmaradt az átlagtól. Ezzel szemben a Balatoni Borrégió hozta magát. Már évek óta tapasztalják, hogy az a 40-50 milliméter csapadéktöbblet, amit a Dunántúl az ország keleti feléhez képest egy nyári szárazság alatt megkap, a termésátlagokban döntő lehet. Pincészetüknél a feldolgozott szőlő mennyiségét 16 és 18 millió kilogramm között tartják optimálisnak, ami ebben a szüretben teljesült.
Új korszak kezdődik a klímaváltozás miatt?
A klímaváltozás több évszázados borászati tudást tesz elavulttá, át kell írni a tankönyveket. A Kárpát-medence a minőségi szőlő -bortermelés északi határa. Ideális a nagyminőségű fehérborok készítésére, és vörösbor termelésére is alkalmas. Mivel a Kárpátok és az Alpok a kisebb nyugati hidegfrontoktól megvédenek minket, gyakran szép nálunk a vénasszonyok nyara. A száraz, meleg napos nappalok és a hűvös éjszakák kedvezőek a szüreti munkákhoz, szeptemberben és októberben nagy minőséget érlelnek. Hol vagyunk már ettől, már Lengyelország déli részén is kísérleteznek a bortermeléssel – fogalmaz a Pincészet.
10 évvel ezelőtt még vitatkoztak arról, hogy van-e értelme késői kékszőlőket, cabernet sauvignont, shirazt telepíteni, hiszen a boruk nagyon ritkán lesz az igazi. Mára a vita eldőlt, a késői fajták is tökéletesen beérnek nálunk. A vénasszonyok nyara meg túlzottan már nem lehet érdekes, hiszen idén előbb be kellett takarítani a szőlőt.
Ahogy a szőlészek szeretik felhívni erre a figyelmet, a minőség az ültetvényeken jön létre, a borászok azon már nem javíthatnak, jó esetben csak megőrzik. A klímaváltozás hatását a szőlészkedésben úgy lehet legjobban összefoglalni, hogy korábban a nap és a hatására keletkező cukor a barátunk volt, most az ellenségünk. Déli fekvésű dombokra telepítettek, ahol a nap nagyobb szögben éri a talajt, keskeny lombfallal dolgoztunk, sőt kékszőlőnél még ki is levelezték a fürtöket, alacsony terhelésre metszettek, hogy koncentráltabb minőséget érjünk el.
A napsütéses órák számának növekedése hatására azonban roncsolódik a gyümölcs héja, sőt károsodhatnak a levelek is. Ez megnyithatja az utat a különböző gombás fertőzéseknek, illetve korlátozza a szőlő érlelhetőségét, sietteti a szüretelést. A magas alkohol zavarhatja az íz összhatást, de ha nem, ha a bor elég testes ahhoz, hogy elbírja, akkor is a fogyasztók többsége nem kedveli. A felmelegedés miatt gyakoribbak lesznek az aszályos időszakok, de mivel a melegebb levegőnek magasabb a páratartalma, növekedni fog a többnyire rendszertelenül, zivatar formájában érkező csapadék is. 2023-ban például az átlagosnál több mint kétszer annyi eső hullott hazánkban.
Mi a jövő?
Ebben az évjáratban nagyon jól vizsgáztak az úgynevezett rezisztens, azaz a gombás betegségeknek ellenálló fajták. Az alkalmazkodás egyik fontos módszere lesz, hogy a legnépszerűbb fajtáknak kidolgozzák a rezisztens változatát. A déli domboldalakról majd át kell tenni az ültetvényeket a keletiekre. Itt kevesebb a napsütés, és ami van, azt a növény délelőtt kapja, így gyorsabban felszárad a hajnali pára és csökken a gombás fertőzés veszélye. Szélesebb lombfallal és nagyobb terméssel kell dolgozni. A lombok megvédik a gyümölcsöt a napfénytől, a nagyobb terhelés pedig lassítja a termés érését. A jelenlegi lerövidült érési idő csökkentheti a borok aromagazdagságát. A nagyobb termés javítaná az ágazat gazdaságosságát is. Németországban csak felsőpolcos borokat készítenek, mégis az átlagtermés az évjárattól függően 50-100%-kal nagyobb, mint a miénk. Minél előbb kezdünk neki az újításoknak annál nagyobb esélyünk van rá, hogy átvészeljük a változásokat – zárul a közlemény.