Vártörténeti kiállítás nyílt Veszprémben (veol.hu)

A veszprémi vár történetéből mutat be érdekes epizódokat és különleges tárgyi emlékeket a Hősi kapuban kedden megnyílt kiállítás – írja a veol.hu.

A Hősök kincsei című tárlat megnyitóján Brányi Mária alpolgármester kiemelte, Veszprém és a veszprémi vár a kora középkorban nemcsak a Kárpát-medence egyik egyházi központjaként működött, hanem a kereskedelem, az ipar, az oktatás és a művészetek egyik szellemi központja is volt, és immár több mint ezer éve az európai kultúra szerves része. Örömét fejezte ki, hogy a Hősi kapuban megnyílt tárlaton az idelátogatók és a helyiek is információkat kaphatnak a várról.

Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója bevezetőjében elmondta, a kiállítást pályázati forrásból, 25 millió forintból valósították meg. Hozzátette, a kiállításon olyan tárgyakat és történeteket mutatnak be, amelyek Veszprémet kiemelik a környék és az ország középkori várai, városai közül. A vár mint egyházi és közigazgatási központ jelenik meg: a földszinti térben főként az államalapítás és az Árpád-kor időszakára fókuszálnak, míg a második szinten a végvári rendszer korszaka elevenedik meg ruházat, eszközök és makett bemutatásával.

Pátkai Ádám Sándor, a kiállítás kurátora elmondta, a földszinten látható egy 10. századi kard, amely a Bakonyban került elő, ezzel István és Koppány harcára utalnak, míg a limoges-i kancsók a püspöki hatalmat és az egyházi gazdagságot jelenítik meg. Szintén itt látható I. András idézőbilloga, míg a székesegyház gótikus faragványaival az ország első székesegyházára utalnak, és megjelenítik a püspökség szakrális építészetét. Az emeleten a várhegyet ábrázoló, 3D nyomtatással készült geológiai makett van a középpontban, amely Giulio Turco várépítész 1572-es, a veszprémi várról készült felmérését mutatja be. Látható egy több száz éves vért, amely Veszprém végvári rendszerben betöltött szerepét példázza, és bemutatja a kiállítás egy kora újkori világi gyermekruha rekonstrukcióját is, amely a város legkorábbi öltözetének is tekinthető, egyben a török hódoltság korának világi viseletét jeleníti meg.

A Hősi kapu első és második emeletére vezető lépcsősor mellett egy idővonal a várhegy közel ötezer éves történetét beszéli el röviden az őskortól az újkorig.
Az energiaválság okozta megnövekedett költségek miatt várhatóan tavasztól, a fűtési szezon után lesz látható a tárlat a nagyközönség számára.