Van még hely a Balatonon? (vitorlazzithon.hu)

A Magyar Vitorlás Szövetség elmúlt éveiről, balatonfüredi kötődéséről, nemzetközi eredményekről, nem utolsó sorban a balatoni kikötők kihasználtságáról és a vitorlástársadalom összetételéről is beszélt a napokban tartott online előadáson a szövetség főtitkára. Holczhauser András elmondta: a Balatont használnunk kell, de nem szabad kihasználni! – írja a vitorlazzitthon.hu.

 

Kik is a vitorlázók?

50-55 ezer alkalmi vitorlázó van jelenleg, aki egyszer-egyszer vízre szál, ugyanakkor rendszeresen 20-25 ezer fő hajózik – ezt mutatják a hajóadatok – fogalmazott online előadásában a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára. Holczhauser András elmondta: versenyvitorlázók 3900-an voltak 2020-ban, profi vitorlázók közül, akik száz napnál többet edzenek, 200-250 főt tartanak nyilván. A sportot űzők nagy része férfi, 35-55 év között vannak a legtöbben, de vannak 80-90 éves versenyzőink, akik rendszeresen részt vesznek rendszeresen.

A főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők igen magas a vitorlás társadalomban, foglalkozásukat tekintve csaknem a versenyzők fele felsővezető, vállalkozó. Holczhauser András örömtelinek nevezte, hogy a vitorlázók nagy részének családja is rendszeresen vízre szál. A felmérések szerint a versenyzők között saját hajóval a társaság mintegy 60%-a rendelkezik. Szomorúnak nevezte, hogy egyre kevesebben vitorláznak Jollékkal.

 

Miként túrázunk a Balatonon? 

A túraszokásoknál nincs meglepetés – a sportolók mintegy 80%-a szokott túrázni, itt is kimutatható a keleti-medence telítettsége. A sporttársak közül egyre kevesebben vannak, akik hosszabb útra indulnak, legtöbbjük 1-3 napot töltenek vízen. A túrák esetében is a főtitkár a legmeghatározóbbnak az időjárást nevezte, de fontos szempont a kötőválasztás. Ez a pont amely talán jelenleg a legnagyobb gátja a túrázásnak, hiszen igen csekély a vendéghelyek száma.

Holczhauser András fontosnak nevezte  a turisztikai attrakciókat, ugyanis a sportolók nagy része egyes – főként gasztronómiai – programokra is elindulnak akár egyik medencéből a másikba.

 

“Használni de nem kihasználni” – mit bír el a Balaton?

A 77 kilométer hosszú tónak csupán három méter az átlagos vízmélysége – ha ezt lecsökkentjük egy focipálya méretére, akkor csupán három milliméternyi mennyiséget kapnánk – hozta a példát a főtitkár. Holczhauser András összehasonlításképpen megemlítette: míg a Balaton 1,9 köbkilométer vízkészlettel rendelkezik, addig ez a szám a Genfi-tó esetében  89 köbkilométer, a Garda-tó esetében 50,3, a Bodeni-tó esetében pedig 48 köbkilométer.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy a Balaton életére figyelemmel legyünk és vigyázzon a tóra mindenki, aki használja. A Balaton hajózásbiztonság szempontjából könnyen vitorlázható, ugyanis sekély, gyorsan melegedő, homokos mederfenékkel rendelkező tó. Fontosnak nevezte, hogy legyen egy átfogó Balaton stratégia, melynek keretében egyebek mellett szabályozni lehessen, hogy milyen sebességgel lehet közlekedni, mi legyen a helyzet a motorhasználattal.

Ezekkel kapcsolatban a Magyar Vitorlás Szövetség új elnökségének eltökélt célja, hogy aktív szerepet vállaljon a szabályzók kialakításában – tette hozzá.

 

Sok vagy kevés – van-e még hely a Balatonon? 

104 kikötő van jelenleg a Balaton körül ezek közül  55 kikötő alkalmas vitorlások fogadására. Emellett 22 közforgalmi kikötő található a tó körül. Érdekes adat, hogy mintegy 10.000 csónak és 8.000 tőkesúlyos vitorlás található a Magyar Tengeren. Holczhauser András szerint, míg számos külföldi vitorlásdesztinációban a kisebb jollékkal való vitorlázás egyre népszerűbb, addig a Balatonhoz egyre nagyobb, tőkesúlyos hajók érkeznek, sok esetben a tengerekről. Ezeknek meg kell oldani a kikötői elhelyezését, ami sok esetben komoly kihívást jelent. A Tó terhelhetősége EU-s normák szerint 4 hajó/ha , jelenleg 0,4-0,5 hektárnál járunk.  A főtitkár szerint vannak kihasználatlan területek, első sorban a nyugati-medencében.

 

…és mi a helyzet a kikötőkkel?

A kikötők akár a tengeren, akár bármelyik európai tavon az adott város szívét jelentik – mondta el a főtitkár. A marináknak közösségi tereknek kellene lenniük, illetve önmagukban turisztikai célt szolgálniuk. Ezek a Balaton esetében legtöbbször “Nézők elől elzárt területek” – fogalmazott Holczhauser András. Az a tendencia szerinte, hogy a kikötők bezárkóznak és aki nem tagja az adott klubnak, nem ismeri meg a lehetőségeket. A főtitkár szerint ezen változtatni szükséges. Örömtelinek nevezte, hogy van néhány olyan példa a tó körül, ahol a partot a helyi lakosok, vagy látogatók is elérhetik, hiszen a nyitott kikötők koncepcióját követték egyebek mellett az Alsóörs Marina kialakításánál. Holczhauser András hozzátette: az  balatonfüredi Camping területen épülő kikötő is teljesen nyitott lesz. A kikötők gazdasági adatairól elmondta: kikötőhely bérleti díjból a marinák fenntartóinak mintegy 3,5 mrd forint folyik be és mintegy 1000 munkahelyet biztosítanak. Látható a felmérésekből, hogy a kikötők településein a munkahely megtartó erő kimutathatóan nagyobb – írja a vitorlazzitthon.hu.