Változó állapotban van a Balaton: számos intézkedést javasolnak a szakemberek

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (BLKI) 2021. szeptember 21.-én tudományos előadóülést és szakértői tanácskozást tartott Tihanyban a Balaton tápanyagterheléséről.  A BLKI, a Közép-Dunántúli és a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói és szakértői előadásaikban és tanácskozásukon számos intézkedést javasoltak. 

Változó állapotban van a Balaton! Erre figyelmeztettek az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (BLKI) 2021 szeptember 21-én a Balaton tápanyagterheléséről tartott tudományos előadóülésén és szakértői tanácskozásán Tihanyban. Az eseményen megszólaló kutatók, vízügyi, halgazdálkodási, természetvédelmi és más szakértők olyan lényeges pontokban egyetértettek, hogy a friss tudományos értékelések szerint a klímaváltozás és az egyre intenzívebb emberi használat az utóbbi időben jelentősen átalakította a tó vízminőségét és élővilágát, a tó új anyagforgalmi sajátosságokat mutat; a Balaton legfőbb értékét a környezeti ártalmaktól óvott, természetes állapotát tartó tó üdülési célú használata jelenti, és ha szeretnénk megőrizni a Balaton jó ökológiai állapotát, akkor a jövőben még nagyobb szerepe lesz a víz jó minőségének.

A jövőben is számítani lehet a 2019 év augusztusában váratlanul kialakult algavirágzás megismétlődésére.  Egyetértés volt abban, hogy azt nem külső tápanyagterhelés, például a horgászok által a tóba juttatott etetőanyag okozta, hanem a tápanyag döntően az üledékből érkezett. A kiváló vízminőséghez kevés tápanyag, és alacsony tömegű alga biomassza szükséges. Minden olyan intézkedés fontos, amely csökkenti a tóba bejutó újabb tápanyag mennyiségeket, és különösen fontos, hogy a kívülről évente érkező 100-150 tonna foszfor mennyisége csökkenjen, mert ez folyamatosan tovább növeli a belső tápanyagterhelést és a havária helyzetek kockázatát.

A szakemberek számos intézkedést javasoltak a Balaton jó vízminőségének biztosítása érdekében, például:

  1. Szükséges a tóba jutó tápanyagok mennyiségének további csökkentése, mert hosszú távon ettől függ az algák mennyisége, és a tó általános ökológiai állapota. Az éghajlatváltozás miatt a vízmennyiségi problémák kezelésére is fel kell készülni.
  2. Kiterjedtebb és folyamatosabb monitoringra és több kutatásra van szükség a Balatonban zajló folyamatok megbízható értékeléséhez és a megfelelő döntésekhez.
  3. A Kisbalatoni Vízvédelmi Rendszer rekonstrukciójára szükség van (pl. kotrás, zagyterek kialakítása, dinamikus használata).
  4. A halgazdálkodás jelenleg évi közel 5 tonna többlettel bíró foszformérlegét javító intézkedések szükségesek.
  5. Erősíteni kell a környezettudatosságot, a tápanyagterhelést bemutató ismeretterjesztést, mert felelős emberi magatartással az egyén is tehet a Balaton jó ökológiai állapotának megőrzéséért, a tóba jutó tápanyagterhelés csökkentéséért.