Vaduló vadgondok a Balatonnál

Abszurd helyzet alakult ki a vadgazdálkodásban, leginkább a gazdátlanul maradt vadkárok miatt a dél-balatoni térség egy jelentős részén – és több helyen is az országban -, miután nem jelölték ki az új vadászatra jogosultat, a hatóság pedig nem rendelte el a „kényszerhasznosítást” – értesült a hirbalaton.hu.

 

Több dél-balatoni földtulajdonos is megkereste a hirbalaton-hu -t azzal a problémával, hogy földjeiken folyamatosan komoly vadkárok keletkeznek, és mivel nem jelölték ki a területükön az új vadászatra jogosultat – a régi szerződések lejárta okán -, nincs aki megtérítse számukra a vadkárokat.

A kimagasló vadállománnyal rendelkező dél-balatoni, illetve észak-somogyi területen március eleje óta nem folyik vadászat, nincs vadgazdálkodás, vadőrzés és nincs gazdája az elütött vadak tetemének sem. A somogyi kormányhivatal azt a választ adta a földtulajdonosok panaszaira, hogy ameddig nincs kijelölve a vadászatra jogosult, addig nekik kell gondoskodniuk a vadkárelhárításról fegyverhasználat és vadászat nélkül. „Mégis hogyan gondolják megelőzni a vadkárt? Botokkal, kaszákkal fenyegetni Önök szerint lehet az állatot vagy traktort zúgassunk hatalmas üzemanyagköltséggel?” – írták a gazdák, reagálva a kormányhivatal határozatára.

 

De ki fizeti meg a vadkárt?

A somogyi kormányhivatal április 10-i határozatában – amelyben a gazdákat kötelezi a vadkárelhárításra a vonatkozó jogszabályok alapján – azt az indoklást adta, hogy azért nem született döntés a vadászati jog haszonbérlőjéről a panaszosok területén, mert a földtulajdonosok még nem kezdeményezték a földtulajdonosi gyűlés összeghívását. Az nem derül ki az indoklásból, hogy az említett 24,4 ezer hektáros vadászati terület (az egykori Balaton-nagybereki Állami Gazdaság, illetve az utódjának számító Hubertus Bt. korábbi vadászterülete) többségi tulajdonosa az állam, ezért a szabályok értelmében csak az állam hívhatja össze a gyűlést, és dönthet az új vadászatra jogosultról, ami a mai napig nem történt meg.

Az egyik buzsáki gazda arról számolt be a hirbalaton.hu-nak, hogy az állami tulajdonban lévő vadak március óta másfél millió forintos kárt okoztak a veteményeseiben, ami ellen nem tud megfelelően védekezni. Mint kifejtette, vele együtt több földtulajdonos álláspontja is az, hogy a hatóság mulasztást követ el, ha nem jelöl ki kényszerhasznosítót minden olyan esetben, amikor akármilyen okból nem nevezhető meg a hivatalosan vadászatra jogosult.

 

Nincs könnyű helyzetben a vadászati hatóság sem

A vadgazdálkodó nélkül maradt vadászterület problémájával a hirbalaton.hu információi szerint több tucatnyi vadászterület is küzd az országban. A vadászati hatóságok vélhetően azért nem léptek eddig, kijelölve az ilyenkor szükséges kényszerhasznosítót, mert a tavaly elfogadott új vadászati törvény ezzel kapcsolatban nem rendelkezett egyértelműen, és a törvény csak pár hete napvilágot látott végrehajtási rendelete sem teszi ezt. A korábbi jogi szabályozás szerint a hatóság pályáztatás nélkül jelölhette ki a kényszerhasznosítót, most viszont pályázatot kell kiírnia, miközben sem az új törvényből, sem a végrehajtási rendeletéből nem derül ki hogyan, mikor tegye ezt, hova függesszék ki, ki bírálja el, stb. A kényszerhasznosító kiválasztására bevezetett pályáztatási kötelezettség ráadásul további hónapokkal csúsztathatja a probléma megoldását.

 

A Hubertus volt vadászterülete külön történet

Míg az esetek többségében a földtulajdonosok vitái miatt maradtak vadgazdálkodó nélkül vadászati területek az országban, a balatonfenyvesi Balaton-nagybereki Állami Gazdaság utódjának számító Hubertus korábbi vadászterületén más a helyzet.

Itt úgy alakították ki az új vadászterület határát – módosítva a korábbit -, hogy az állami felségterületnek számító Balaton 7 ezer hektárnyi vízfelületét is belevették, így a 24,4 ezer hektárnyi területnek már több mint 80 százalékán lett az állam a tulajdonos. Az arány azért érdekes, mert egy-egy vadászterület esetében az új vadgazdálkodót kijelölő földtulajdonosi gyűlést csak az hívhatja össze, aki több mint 20 százalékukat képviseli. Erre itt a magán-földtulajdonosoknak nem maradt esélyük, hiába jutottak egyezségre, a korábbi vadászatra jogosult Hubertus Bt. újbóli megbízását támogatva.

A helyiek biztosak abban, hogy a kialakult helyzetnek köze van a korábban történtekhez: az elmúlt években a magyar állam a Hubertus külföldi tulajdonosával perre ment, és alulmaradt. Az állam szeretette volna semmisnek kimondatni a hajdani privatizációs szerződést, és visszaszerezni a szerződés szerint több mint száz évre bérbe adott állami földeket. Vadászberkekben köztudott, hogy a Hubertus tulajdonosai számára a vadászati jog miatt volt leginkább vonzó a hajdani privatizáció – ezt egyébként a cég névválasztásából is ki lehet találni -, amit a szerződés biztosított számukra. A társaság amúgy évente 50-80 millió forintnyi vadkárt fizet ki a földtulajdonosoknak, miközben a terület 75 százalékának ő a földkezelője, tehát a saját kárigényét „lenyeli”.

A térség tucatnyi, nagyobbnak számító magán-földtulajdonosa a kormányhivatalnak írt levelében így fogalmazott: „..a korábbi években kiegyensúlyozott vadgazdálkodást folytató Hubertus Bt. a Magyar Államot többször felhívta arra, hogy teljesítse törvényes kötelezettségét és hívja össze a földtulajdonosok gyűlését. Ezen kötelezettségét a Magyar Állam nem teljesítette.” A földtulajdonosok levelükben azt is kifejtették, hogy álláspontjuk szerint a hatóság és az állam is megszegte törvényi kötelezettségeit az ügyben, ezért a kárigényüket az állammal szemben kívánják érvényesíteni.

 

A Balatoni Szövetség nem kap választ

A belterületeken egyre nagyobb számban felbukkanó vad miatt már jóval korábban a földművelésügyi miniszterhez fordult levélben a Balatoni Szövetség, hiánypótló jogalkotást, valamint vadvédelmi szolgálat létrehozását sürgetve. A tó körüli önkormányzatok szövetségének indoklása szerint a lakott területekre bejáró vadak az esetenkénti tetemes vadkárokon kívül veszélyhelyzeteket teremthetnek, riadalmat okoznak, illetve egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. „Mivel a panaszok száma folyamatosan nő, a probléma kezelése nem tűr halasztást” – nyilatkozta az MTI-nek a szervezet vezetője hónapokkal ezelőtt.

A szövetség arról tájékoztatta a hirbalaton.hu szerkesztőségét, hogy a február közepén elküldött levelükre a mai napig nem kaptak választ.

 

Aggodalmak

Amennyiben sokáig vadgazdálkodó nélkül maradnak jelentős területek, a helyenként már amúgy is túlszaporodott vadállomány tovább nő a vadkárokkal együtt. A vadászati jog nem csak jog, hanem kötelességekkel is jár – figyelmeztetnek a szakemberek. Ahol hónapok óta nincs szerződött, vagy kijelölt vadgazdálkodó, ott nincs vadállomány-szabályozás, és hiányoznak az orvvadászat visszaszorítására hivatott vadőrök is.

A vadgazdálkodó hiányának kérdése más jellegű problémákat is felvet. Ha például autópályára téved egy vad, a terület illetékes vadászatra jogosultját riasztják. Ahol hónapok óta nincs ilyen, máshogy kell megoldani a kérdést. Ilyen a dél-nyugat balatoni vadászterület is, amely mintegy 20 kilométer hosszan érinti az M7-es autópálya vonalát.