Vaddisznóságok a Balaton körül – egyre nő az állomány (magro.hu)

Folyamatos a magyarországi vaddisznó állomány létszámnövekedése, emiatt olyan területeken is megjelenik, ahol azelőtt elvétve sem volt. Az intelligens, szapora és jól alkalmazkodó állatok megjelentek a Balaton településeinek belterületein is. A vaddisznó terjedését az afrikai sertéspestis állíthatja meg, de vajon megéri-e? A magro.hu természetvédő és vadgazda szakemberek véleményét és tapasztalatát idézi a városiasodó vaddisznókról.

Békássy Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője a témáról a Magyar Mezőgazdaságnak mondta el, hogy a vaddisznó belterületi megjelenése az elmúlt 5-8 évre tehető. Ennek mértéke függ a település elhelyezkedésétől, a telekviszonyok, településszerkezet jellegétől, valamint attól, hogy a vaddisznó váltói milyen közel esnek a belterülethez. Az üdülőterületeken a kisebb-nagyobb parcellák korábban műveltek voltak. Az utóbbi időben ez megváltozott. Sokan nem tudják, vagy nem akarják megművelni földjeiket, ezek aztán idővel „elvadulnak.” – meséli Békássy Gábor. Ezek a területek pedig remek táplálkozó- és búvóhelyet nyújtanak a vaddisznónak, amelyek előbb megtelepednek, majd aztán el sem hagyják a lakott területet.

A Bakonyerdő Zrt. munkatársai egy élve befogott vaddisznóra erősített GPS-nyomkövetővel követték egy állat mozgását. Az eredmények azt mutatták, hogy a vaddisznó mozgástere kizárólagosan a belterületre koncentrálódik, ott lakik, táplálkozik, gyakorlatilag ott éli le az életét. Így aztán a szaporulat belterületen nő fel, és lényegében megszokja az ember közelségét. A folyamatos vadjelenlét miatt pedig a belterületen elhanyagolt telkek mellett a művelt gyümölcsösben és szőlőskertekben is jelentős károk keletkeznek.

A szakértő szerint villanypásztor, vadkerítés kiépítésével, vadriasztók alkalmazásával jelentősen le lehet csökkenteni a vadkárt. Ám ezek meglehetősen költséges védekezési formák, nem feltétlenül éri meg a tulajdonosoknak a vadkár védelmét szolgáló eszközök telepítése. A Balaton-felvidék Nemzeti Park élve befogó vaddisznó csapdákat is alkalmaz, melyeket folyamatosan eredménnyel használnak. Előfordul, hogy gyakorlatilag egy egész kondát sikerül befogniuk.

Vaddisznóságok belterületen

Szigligeten és Badacsonytördemicen olyannyira elfajult a vaddisznó belterületi megjelenése, hogy a lakók már csak félve mertek kimenni az utcára, főleg sötétedés után. Ezért radikális intézkedésekre volt szükség. Az önkormányzat kijelölte azokat a településrészeket, ahol szükség lenne a vadászatra; majd a rendőrség végigjárva a megjelölt helyszínt eldönti, hogy biztonságtechnikailag ténylegesen végrehajtható-e a vadászat anélkül, hogy a fegyveres vadászat bárki vagyontárgyát, vagy testi épségét veszélyeztetné. A lakosság tájékoztatására a településen figyelemfelhívó táblákat helyeztek ki a vadászat helyszínéről, kezdetéről és végéről. A vaddisznó hamar rájött arra, hogy a települések belterületén tulajdonképpen semmiféle veszély nem fenyegeti. Élelmét és búvóhelyét ugyanúgy megtalálja, az ember által okozott minimális zavarást eltűri. Ám az, hogy a vaddisznó megjelent a belterületen, nem csak amiatt van, hogy megnőtt az egyedszáma, hanem azért is, mert már felnőtt egy olyan generáció, amely természetesnek tartja a belterületi élőhelyet, mondhatni azt is, hogy némileg domesztikálódott – mondta Békássy Gábor.

Nem csak a disznó jön be, a város is terjed az erdők felé – a teljes cikk a magro.hu-n olvasható.