UNESCO MOST Téli Egyetem Veszprémben (vehir.hu)

Ötödik alkalommal rendezik meg február 20. és 24. között az UNESCO MOST Téli Egyetemet, most először Veszprémben, ahol nemzetközi és magyar előadók keresik a lehetséges ellenszert a hibrid háborúk terjedésére, az éghajlatváltozásra, a világjárványokra és a napjainkban fellépő megannyi más kihívásra.


A konferenciát a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének (iASK) rendezi meg, a szervezésben partnerei az UNESCO Kulturális Örökség-menedzsment és Fenntarthatósági Tanszéke, a Társadalomtudományok és Európa-Tanulmányok Intézete (ISES) Alapítvány és a Pannon Egyetem. Az UNESCO MOST Téli Egyetemen 16 ország csaknem 40 előadója mellett mintegy ötven ország több mint száz diákja vesz részt – írja a vehir.hu.

Fontos, hogy fejlesszük a világ ellenálló képességét, reakciós képességét a bizonytalan körülményekkel szemben – fogalmazott Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. Mint mondta, a bizonytalanságból sokan szeretnének visszatérni egy korábbi, biztonságosabbnak gondolt állapotba, ez azonban nem lehetséges, előrefelé kell haladnunk. Ehhez stratégiát kell alkotnunk a jövőbeli kihívások kezelésére, amely a tudáson, az oktatáson, a kultúrán és az információn alapul.

Mind tisztában vagyunk azzal, hogy bizonytalan korban élünk, a 21. század egyelőre nem egy sikersztori – jegyezte meg Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Mint mondta, ez az évszázad a World Trade Center tornyai elleni terrortámadással indult, aminek a következményei a mai napig hatnak. A kutató szerint a fenntartható fejlődés önellentmondás, az erőforrásaink végesek, és bár a tudomány erre már fél évszázaddal ezelőtt is felhívta a figyelmet, csak mostanában kezdünk valóban ráeszmélni. Megjegyezte, hogy az internet terjedése soha nem látott mennyiségű információt tett elérhetővé, a szűretlen tartalom azonban végül hiteltelenítette a tudományt – az emberek kevésbé vannak tisztában a természet működésével, mint korábban –, a politika pedig alternatív valóságok létrehozására használja a világhálót. Csakhogy mindannyian a valódi világban élünk, annak korlátaival együtt.

Gelencsér rámutatott: a globalizáció elért egy pontot, ahonnan már nem lehet visszafordítani a folyamatot, nem lehet többé sok kicsi, egymástól független rendszerre visszabontani a világot. Ráadásul nem egyetlen krízissel nézünk szembe, hanem egyszerre többel is, és nem létezik egyszerű megoldás ezek ellen. Éppen ezért kell nagyon tudatosan viselkedni, egyesíteni az erőinket, oktatni az embereket, hogy képesek legyünk meghaladni az előttünk álló kihívásokat.

Miszlivetz Ferenc, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének (iASK) általános igazgatója megjegyezte: az ötnapos konferencián nagy kihívást jelentő témák kerülnek napirendre, a résztvevők feladata pedig az, hogy mélyebben gondolkozzanak, feltárják az okokat; vitára, az érvek ütköztetésére van szükség, hogy utat vágjanak a számos eltérő értelmezés között. Mint mondta, a paradoxonok korát éljük, véget értek a biztosnak ismert dolgok, egy orwelli világban létezünk, ahol minden jelenthet valamit és annak az ellenkezőjét is egyszerre.  Miszlivetz ilyen paradoxonnak nevezte azt is, hogy miközben háború dúl Európában, Veszprémben a kultúrát ünnepeljük. Hozzátette: miközben fontos, hogy az orosz tankokat megállítsák, nem szabad az orosz kultúrának is megálljt parancsolnunk, nem tilthatjuk ki a koncerttermeinkből Csajkvszkijt, ahogy azt több helyütt megtették.

A konferencia további napjain központi kérdés lesz az ukrán-orosz háború világtörténelmi hatásának, hosszútávú következményeinek elemzése, valamint a katonai biztonsággal szemben az emberi biztonság fogalmának újragondolása. Emellett kiemelten foglalkoznak a környezeti válság és a migráció összetett problematikájával, a digitális technológiák alkalmazhatóságával, a közösségi média hatásmechanizmusával, a mesterséges intelligencia jövőjével, a digitális jóléttel és a traumák hosszútávon érvényesülő hatásával.