Újragondolták a kerékpáros turizmust a Balaton térségében (Turizmus Bulletin)

Egy a 2019 novembere és 2020 januárja között lezajlott felmérés részeként 1 087 fős értékelhető minta állt elő a rendszeresen kerékpározók, illetve aktív életmódot folytatók köréből.  Az eredmények iránymutatásként szolgálhatnak nemcsak a már létező kerékpáros utak fejlesztéséhez (Balatoni Bringakör), hanem a „Balatoni kerékpáros turisztikai szolgáltatás fejlesztése” megnevezésű projekt keretében kijelölésre kerülő, a parttól távolabb eső, összesen mintegy 600 km hosszú kerékpáros túraútvonalak és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások kialakításához is. A fejlesztés alapvetően a térség turizmusának területi és időbeli koncentrációját csökkenti, valamint hozzájárul a balatoni turizmus fenntartható fejlesztéséhez.

A Turizmus Bulletin negyedik számában megjelent  tanulmány célja a balatoni kerékpáros turizmus iránti kereslet, a kerékpáros motivációk és attitűdök feltérképezése. A 2019 novembere és 2020 januárja A kérdőív kitöltésére a turizmussal, a kerékpározással (túra- és versenykerékpár)
kapcsolatos honlapokon, facebook csoportokon, levelező listákon keresztül kérték az aktívakat. Ezen felül kerékpáros szolgáltatókkal és
döntéshozókkal 6 fókuszcsoportos (csoportonként 8-10 fős), valamint 23 strukturált interjúra került sor.

A kérdőíves vizsgálat, a fókuszcsoportos felmérés és a strukturált interjúk eredményeit három témakörbe csoportosítva mutatták be.

A kerékpáros turizmus presztízse

A kerékpáros turizmus presztízsének megítélése kettős: egyszerre negatív (lesajnáló, ironikus) és pozitív (trendi). Egyfelől a turizmus szakmában, a szakpolitika szintjén, többnyire a háttérbe sorolják, a kerékpáros turistákat alacsony fizetőképességű keresletnek, a kerékpáros turizmust pedig alacsony jövedelemtermelő terméknek titulálva. Sokan pejoratív jelzőket használnak a kerékpárosokkal szemben. Megszólják az öltözködésüket, a termékhez gyenge színvonalú szolgáltatást kapcsolnak.

Másrészt a kerékpáros turizmus beilleszthető az egészségtudatos szemléletbe, a szezonon kívüli tevékenységbe. Maga a kerékpározás (városi közlekedésen kívül) egy trendi szabadidős hobbi, melynek népszerűsége egyre nő. A szabadidős kerékpározásnak van presztízse és (a középkorúak, elsősorban a vállalkozók közül) egyre többen vásárolnak eBike-ot. Magyarországon egyértelműen a Balaton az első számú belföldi kerékpáros célpont. Összességében a kerékpáros turizmus kettősségének megítélését pontosan írják le a következő ellentétpárok: jómódú réteg – proli vonal vagy profi bringás – amatőr, de lelkes kezdő.

A balatoni kerékpározás jellemzője és trendjei

Erősségek

A balatoni kerékpáros turizmus erősségei közé sorolható annak helyszíne, mivel a Balaton régió egy természeti gyöngyszem, kiváló túraterep, ahol szép környezetben (nemzeti park, geopark, természetvédelmi terület) tiszta levegőt szívhatnak a bringások a sok különféle attrakció meglátogatása során. A bringázás itt különleges szabadságot ad, hisz a térség legoptimálisabban kerékpárral fedezhető fel.

A Balaton-felvidéket többen a „kis Toszkána” kifejezéssel illették a csodálatos attrakciók, a kiváló gasztronómia, a gyógyfürdők és a borok miatt. Egy másik vélemény szerint a Balaton térsége a „szelíd szépségek hazája”, mellyel a kanyargós utakra, a legyőzhető szintkülönbségekre
és a változatos tájegységekre (Keszthelyi-hegység, Kis-Balaton, Káli-medence, Tihanyi-félsziget) utalt. A térség kerékpáros szemmel nézve kevésbé forgalmas, mint egy nagyváros, a közvetlen tóparttól eltávolodva sok kis mellékút van, valamint a kis falvakat alacsony forgalmú utak kötik össze,s ezeken a településeken a főszezonban számos vendéglátóhely üzemel. A Balaton térsége domborzatának is köszönhetően egyedülálló panorámával rendelkezik (például a régi római út Aszófőtől egészen Káptalanfüredig), mely a háttértelepülések felfedezésekor nyújt élményt. A balatoni régióról elmondható, hogy itt akár egy heti programot könnyen meg lehet tervezni, azaz ideális terepe a túrakerékpározásnak. A kerékpáros turisták száma folyamatosan, dinamikusan növekszik.

Gyengeségek

A balatoni kerékpáros turizmus gyengeségeinek legkritikusabb eleme maga az út: a kerékpáros úthálózat hossza, minősége és a nyári szezonban tapasztalható leterheltsége, biztonsága. A gyengeségek között kiemelkedő szerepet kaptak a Balatoni Bringakörön és a Balaton környéki közutakon tapasztalt úthibák, a hiányzó szakaszok, az autós közlekedési morál és a szolgáltatói infrastruktúra hiányosságai (elektromos töltőhálózat, szállásfoglalás egy éjszakára). A háttérterületen vannak nehéz terepviszonyok, nagyobb emelkedők, melyek a jelenlegi útvonalvezetéssel vagy hagyományos kerékpárral az „átlagember számára” nem vonzóak.

A válaszadók 74%-a (17 fő) hiányolta a kerékpáros klubokat és a (kerékpározást népszerűsítő) rendezvényeket, illetve azt hangsúlyozták,
hogy a balatoni kerékpározás jelenleg kizárólag a Balatoni Bringakört jelenti. A kerékpárosok döntő többsége nem ismeri a tóparttól távolabb eső háttérterületeket: „félnek, hogy eltévednek”.

Trendek

A trendekkel kapcsolatban kijelenthető, hogy a Balaton térségében a szabadidős kerékpározásra „igény van”. Ez a divatos aktivitás egyben a
fenntarthatóságot és az egészségmegőrzést is támogatja. A kerékpározás mellett nyáron (strandidő esetén) keresett kiegészítő program a fürdőzés. Szezonon kívül a vallási, az öko-, a bor- és gasztronómiai turizmussal, illetve a városnézéssel kombinálható, valamint vonzerőt jelentenek még a kilátók.

A balatoni kerékpározás további erőssége a kiépített bicikliúton a „Balatonkerülő imázs”, mely kapcsán a válaszadók a meglévő szolgáltatásokat, szervízpontokat, kölcsönzőket hangsúlyozták, valamint a kormányzati és önkormányzati oldalról tapasztalható
fejlesztési szándékot említették. A Balaton térségben a túrázás mellett jelen van kerékpár használatának egy másik módja is: a vendégek,
nyaralók vagy a helyi lakosság alapvetően közlekedésre, a településen belüli mobilitásra (nyaraló- lakóhely és bolt-strand között) használja a kerékpárt, a zsúfoltságot és a parkolási nehézségeket elkerülendő. A kerékpár jó megoldás a borturizmus (pincelátogatás, borkóstolás) iránt érdeklődők részére is, mert ebben az esetben (mértékkel) lehet alkoholt fogyasztani (amennyiben a kerékpáros képes a kerékpár biztonságos vezetésére).

A balatoni kerékpáros turizmus belföldi kereslete

A kerékpáros turizmus balatoni keresletét illetően – lakóhely, életkor és családi státusz alapján – elsősorban a városi lakosság (Budapest és vonzáskörzete, Dunántúl), a kisgyermekes családok (szülők és 14 év alatti gyerekek) és az üres fészek korosztály (középkorúak, 45+) a célcsoport. A válaszadók egyetértettek abban, miszerint az aktív, sportoló középkorúak esetében várható, hogy idősebb korukban is meg fogják tartani ezt a fogyasztási szokást. A 20-30 éves fiatal kerékpáros korosztályt elsősorban a 24 órás kihívások érdeklik, míg a másik verzióval, a 2-3 napos túrával, gyakorlatilag kipipálják ezt a térséget. Összetételét tekintve sok a felnőtt csapat, céges csoport vagy baráti társaság. Időbeli koncertrációt tekintve kijelenthető, hogy a Balaton tipikus nyári desztináció. Az utóbbi néhány évben megfigyelhető a 365 napos desztinációvá válás irányába való eltolódás, elsősorban a május és a szeptember-október hónapok forgalmának növekedése.

A szép őszi vagy melegebb tavaszi (hosszú) hétvégék kerékpáros forgalma 2017 óta megerősödött, a belföldiek számára viszont továbbra
is visszatartó tényező az eső vagy az esős időjárás. Az interjúalanyok hangsúlyozták, hogy a tavasz és az ősz lett/lehet a kerékpáros és a gasztroturizmus hívószava.

A saját kerékpárral érkezők esetében megfigyelhető, hogy technikailag jobb minőségű kerékpárokat vásárolnak, a trekking típus dominál. A
belföldi kerékpárosok igénybe veszik a kölcsönzőket is. Jellemzően a családok bérelnek, akik a főszezonban, hétvégén, hosszú hétvégén és az iskolai szünetekben jönnek. A párok általában jó minőségű bringákat keresnek, és a tapasztalatok alapján megnőtt a kereslet a négy órás időtartam alatti eBike igénybevételre.

Fejlesztési irányok

A balatoni kerékpáros turizmus fejlesztési irányait a következő területekben határozták meg a kutatásban résztvevők.

Kerékpárút

A felmérés szerint „az infrastruktúra megléte, a karbantartott utak kijelölése húzza a keresletet” (bicikli, futás, gördeszka, görkorcsolya), vagy „ha van út, akkor jönni fognak a kerékpárosok”. Elvárás, hogy kombinálható (többfajta útminőség, kerékpárszállítás módja, más közlekedési
eszköz, szintkülönbség tervezése) legyen a hálózat.

Információ

A Balaton térségben a legtöbb kerékpártúra egyénileg szervezett, ezt kell segíteni korrekt, naprakész információval, térképpel, kitáblázással. Az áttekinthető kerékpáros térképnek jeleznie kell az útvonal hosszát, a szintkülönbséget és mutatnia az út minőségét (aszfalt, döngölt, földút, murvás). Egyszerű, de jól értelmezhető jelzésekre, egységes útbaigazító táblákra van szükség.

Szolgáltatások

A kerékpárbarát szállások alapvető kritériuma, hogy akár egy éjszakára is lehessen foglalni és rendelkezzen egy fedett, zárható (biztonságos) kerékpártárolóval, valamint néhány szerszámmal. A kerékpárút mentén a (fedett) pihenőhelyek, a nyilvános illemhely megléte és az ivóvízvételi lehetőség a legfontosabb.

Szemléletváltás

A bringázás három évszakos tevékenység, amit a kommunikációban a tavasz és ősz hangsúlyozásával érdemes kiemelni. A cél, hogy itthon is trendi legyen a mozgás, a biciklizés, amihez a pejoratív sztereotípiák lebontása szükséges.

Az eredményekből az látszik, hogy a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben a 220 km hosszú Balatoni Bringakör komplex
felújítása mellett fontos cél a háttérterületek fejlesztése, a 600 km hosszú kerékpáros túraútvonal- hálózat és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások bővítése. A tanulmány szerint Magyarországon a Balaton térség tekinthető az első számú, leglátogatottabb belföldi kerékpáros desztinációnak. Az évek óta bővülő hazai kerékpáros- és aktív életmódot folytató kereslet több ismérv (küldőterület, úti cél, időbeli logika, aktivitás, motiváció) alapján célcsoportokra bontható, melyek konkrét igényeire érdemes alapozni a fejlesztési projekt (biztonságos, összefüggő és kombinálható kerékpárút-hálózat kialakítása, információnyújtás, kerékpárbarát szolgáltatások, szemléletváltás) során.