Új könyv jelent meg a Balatonról – itt a Pelso Legenda (Hello Vidék)

A Pelso Legenda a Balaton-felvidékre, azon belül is Tihanyra, annak természeti szépségeire, gazdag történelmére, és nem utolsó sorban gyógyító erejére hívja fel a figyelmet. A kelták bizonyítottan lakták a Dunántúlt, így a Balaton környéki területeket is. Zánkán és Tihanyban is fellelhetők még olyan földsánc erődök nyomai, amelyeket a keltáknak is tulajdonítunk mondja a könyv írója, Tömösváry Zsigmond. A Pelso a Balaton rómaiak által használt latin neve, a legenda pedig a rómaiak idejében keletkezett, és egy talán akkoriban meg is történt eseményt takar. Igaz, az utókor csak egy feljegyzésből értesült róla, ami a római bíboros, Basilios Bressarion hagyatékából került elő.

 

Tihany az ókor nagy részében még sziget volt, amit csak jóval később, feltöltéssel alakítottak félszigetté. Az elhatárolt terület több törzs lakóhelye volt egészen a honfoglalásig: a kelták mellett illírek és avarok is letelepedtek itt, de a környéket kedvelték a rómaiak is – írja a Hello Vidék.

Ha azonban a gyógyító hatás eredetét kutatjuk, érdemes egészen a földtörténet korai szakaszáig visszanyúlnunk: ekkoriban Tihany még vulkanikus terület volt, amiről a két kráterből kialakult Külső-tó és Belső-tó, valamint a még ma is látható gejzírkúpok árulkodnak. Ezek ásványi anyagban gazdag, forróvízű források voltak, amelyek az évezredek során kúpokat raktak le, és némely esetben egész magas tornyokat alkottak. A tihanyi gyógyító energia a hívők szerint részben a vulkanikus erők megmaradt energiáira épül.

Van azonban a településnek még egy különlegessége: itt is keresztülfutnak az egész földgolyót behálózó, úgynevezett Szent György energiavonalak, amelyeket a föld mágnesessége alakított ki. Számos tudós szerint ezeken a vonalakon épültek ki a múlt nagy társadalmai, így Szent György-vonalon találhatók például a Gízai piramisok, a Stonehenge, Machu Picchu, Európa dolmenjei, sétáló kövei, de számos jeles keresztény templom és katedrális is.

Nem véletlenül települt ide I. András király, a Tihanyi Apátság alapítója, valamint a felesége meghívására érkezett kijevi szerzetesek sem, akik itt építettek sziklalakásokat maguknak – ezek a barátlakások a mai napig megtekinthetők.

Az ókor társadalmai fogékonyabbak voltak a spiritualitásra és használták a gyógyító energiákat, amíg a középkori kereszténység bigottsága el nem homályosította a tudás nagy részét. A jelen embere fedezte fel újra mindazt, amit őseink a hasznukra fordítottak. Talán ma éli igazán reneszánszát a spiritualitás, a gyógyító energiák, a pozitív tudat – teszi hozzá az író.