Tudtunkon kívül tömegével kínozzuk a vízimadarakat (likebalaton.hu)

Egy kisfiú a vízparton aggódva kérdezte az anyját: mondd, mit fognak enni a hattyúk, ha mi nem hozunk nekik több kiflit? Számos emberben él a tévhit, hogy a vízimadarak etetése igazából jótékonykodás, segítés, hiszen lám, annyira éhesek szegénykék, hogy még a partra is kénytelenek kijönni a füvet legelni… A balatoni madáretetés kedvelt családi program ősszel és télen is, de vajon belegondolunk abba, hogy ilyenkor mit teszünk, mekkora kárt okozunk? Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani Egyesület szakértő szóvivőjét faggatta erről a likebalaton.hu

– Tele vannak a közösségi portálok madáretetőkkel, ötletekkel, hogy hogyan tápláljuk télen a házunk körül élő tollas szomszédokat. Biztos vagyok benne, hogy az emberek jó szándékkal etetik a madarakat, meg sem fordul a fejükben, hogy ártanak vele. Hogy mehetett ennyire félre ez az egész?
– Először is nagyon fontos tudni, hogy ebből a szempontból az énekesmadarak és a vízimadarak teljesen más kategóriába tartoznak. A téli madáretetés az énekesmadarakra vonatkozik. Számukra sem létszükséglet, hiszen a vadon élő állatnak az a dolga, hogy ellássa magát élelemmel, nem szorul az emberre. Gondoljunk csak bele, hogy ha ránk szorulnának, akkor Szibéria ember nem lakta vidékein, vagy a világ más, vad tájain nem maradna életben egyetlen madár sem.

Az énekesmadarak etetése igazából egy ügyes marketingfogás volt a XIX. század végén. Hermann Ottóék kezdték szorgalmazni, de a céljuk nem a madarak tápláltatása volt, hanem hogy közelebb hozzák egymáshoz az embert és a természetet. Úgy gondolták, hogy ha az ember etetni kezdi a madarakat, akkor megkedveli őket, és kevesebbet fog ártani nekik. Az énekesmadarak elfogadják az ételt, de nem szoknak hozzá, nem lustulnak el, nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.

– Ezzel szemben a vízimadarak…?
– A vízimadarak viselkedése teljesen más. A nyári etetés az életükbe kerülhet, és ebben nincs semmi drámai túlzás. A vízimadarak étrendjének legalább a 70 százalékát szárazföldi növények teszik ki, tehát teljesen természetes, hogy kimennek a partra legelni, nem az éhezés veszi rá őket, hanem az egészséges ösztön. Éjszakánként a vízen alszanak, és természetesen vízinövényeket is fogyasztanak. Ha jön a hideg, befagy a tó, nem tudnak hol aludni, nem tudnak enni, ezért délebbre húzódnak, ahol van elegendő élelem. Viszont, ha az ember nekiáll kenyérmaradékkal etetni őket, akkor rászoknak, ellustulnak, nem fognak délre vonulni, ezért legyengülnek és megfagynak.

A vízimadár-etetésnek van egy másik negatív hozadéka is. Sokan szidalmazzák a horgászokat, ha egy hattyú lenyel egy horgot vagy belegabalyodik egy horgászzsinórba. Ilyenkor elborzasztó képek terjednek az interneten és felháborodott emberek százai fújnak a horgászokra, pedig ez nem az ő hibájuk. A vadmadár dolga, hogy tisztes távolságot tartson minden embertől, a parttól és a horgászoktól is, legalább 100-200 métert. Ilyen messze egy pecás sem tudja bedobni a csalit. De az etetett állatok megszokták az ember közelségét, eltűnt a természetes félelemérzet, és ez ilyenekben is megmutatkozik, mint egy lenyelt horog.

– Nagyon sok strandon látok kihelyezett kacsaeledel-automatát. Ha abból veszek ennivalót, akkor jót teszek vele?
– Igen, pontosan annyira, mintha egy óvodába elhelyeznénk egy cigaretta-automatát… Ez egy jó üzleti érzékkel megáldott ember vagy emberek találmánya, de az automatákból nyerhető anyag pontosan annyira tápláló a vízimadarak számára, mint az ázott, több napos popcorn. Ez csak pénzszerzésről szól, semmi másról. Akármit is látunk, nem szabad elfelednünk az elvet, hogy a vadmadárnak nincs szüksége az emberre az életbenmaradáshoz!

– Azt hiszem, még mindig nem tudják ezt elegen…
– Három évvel ezelőttig védekezhetnek az emberek azzal, hogy nem tudták, mit tesznek. Három éve indítottuk el a kampányt, sok fronton, sok információval, szóval ma már mindenkinek tudnia kell, hogy ha eteti a kacsákat, hattyúkat, azzal állatkínzást követ el, veszélyezteti a madarak életét. Nincs olyan érv, amely az etetés mellett szólna, amely nem mellesleg a víz minőségét is rontja, és a parton megmaradt, szétszóródott morzsákkal a patkányinvázióknak is megágyaz…