Tudósok indulnak harcba a szúnyogok ellen (zaol.hu/Vasárnap Reggel)

Az akadémikusok új megoldásokat sürgetnek a klímaváltozás miatt betelepülő szúnyogfajták irtására, mielőtt nagyobb baj lenne.


Új, veszélyes vírusokat hordozó szúnyogfajok jelentek meg hazánkban, miközben a jelenlegi módszerekkel a nálunk honos csípőszúnyogok irtásának hatásfoka sem elég jó. Ha meg akarjuk előzni a komolyabb járványokat, változtatni kell – ezt tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása a szúnyogirtással kapcsolatban.

A tudósok szerint az elmúlt évtizedek során a klímaváltozás más hatásaival együtt számos új betegségterjesztő szúnyogfaj telepedett meg Európában, és egyes régiókban, több esetben is járványokat okoztak az általuk behurcolt vírusok (Chikungunya-vírus, Dengue-vírus). A folyamatban Magyarország is jelentős mértékben érintett, hiszen a nyugat-nílusi láz vírusának megjelenése óta minden évben történtek megbetegedések, sőt, további rendkívül kockázatos kórokozók (pl. Usutu-vírus) felbukkanását is kimutatták. A bajt fokozza, hogy a helyi szúnyogállomány fogékonysága is bizonyított egyes fajok esetében. A trópusi területekről behurcolt szúnyogfajok betegségterjesztő képessége ezért rendkívül komoly kockázatot jelent – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel.

Hazánkban eddig három ilyen invazív szúnyogfajt írtak le, meghonosodásukkal új betegségek jelenhetnek meg, de a már jelen lévő kórokozók intenzívebb terjedését is kiválthatják. Emiatt reális lett, új, a korábbiaknál súlyosabb járványok kialakulásának veszélye. Az akadémikusok szerint a járványos megbetegedések megakadályozására a leghatékonyabb módszer, a terjesztő szúnyogok állományának kezelése, megfelelő monitoring- és gyérítési rendszerrel. Ezen a téren azonban jelenleg hiányosságok tapasztalhatók – írták állásfoglalásukban.

A tanulmány szerint, a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a jelenlegi, túlnyomórészt idegméreg, deltamethrin-alapú gyérítés időzítése, mértéke és kivitelezési módja is alkalmatlan a szúnyogállomány hatékony és tartós kezelésére.

„A beavatkozások sokszor késnek, és nagyon csekély találati pontosságúak – mondta Varga Zoltán biológus. – Az elpusztított rovaroknak alig egy százaléka a „célszervezet”, viszont bizonyítottan sok a méhféle, illetve minden egyéb rovar, de közvetett tápláléklánc-hatásként a rovarevő gerinces állat is. Emellett az élővizekbe jutott deltamethrin a halakat, a hüllőket és a kétéltűeket is veszélyezteti. Komoly veszélyforrás továbbá a túlzott mértékű használatból eredő rezisztencia kialakulása a célszervezetekben, ami ugyancsak megnehezíti a későbbi sikeres alkalmazást.”

A szakértők koncepcióváltást javasolnak. A hazai csípőszúnyogok országos megfigyelésének megszervezését, a szúnyogok által terjesztett kórokozók (vírusok, baktériumok, paraziták) folyamatos vizsgálatát, kiemelten az invazív szúnyogfajok megjelenésének és terjedésének vizsgálatát. A gyérítési gyakorlat modernizálását, a deltamethrin helyett a szigorúan specifikus, szúnyoglárvát irtó Bacillus thuringiensis israelensis használatát. Fontos feladat lenne az élőhelyek folyamatos térképezése, a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása a védekezésbe, hogy megszüntessék a magánterületeken a szúnyogok tenyészőhelyeit. Mindezekhez szakmai háttér is szükséges – hívják fel a figyelmet. A hazai kutatóegyetemek és kutatóintézetek tudásbázisára alapozva létre kell hozni és hosszú távon fenn kell tartani azt a szakembergárdát, amely szellemi és infrastrukturális hátterével képes elvégezni és összehangolni ezeket a tevékenységeket.

 

Génszerkesztést is bevetnének ellenük

Jelenleg a tudomány mintegy 3500 különböző szúnyogfajt ismer, közülük 200 szívja az emberek vérét, és három olyan nemzetség van – az Anopheles, a Culex és az Aedes – melyek különböző betegségek terjesztésével, még a többinél is veszélyesebbek. A malária, de az utóbbi években a zika miatt is komolyan foglalkoznak azzal tudósok, hogyan lehetne mérsékelni a szúnyogok által okozott károkat. Felvetődött, hogy génszerkesztéssel el lehetne érni, hogy a rovarok kevésbé legyenek veszélyesek. Úgy szabnák át a szúnyogok genetikáját, hogy a petékből a lehető legkevesebb nőstény keljen ki, mivel csak azok szívnak vért. Egy másik módszer szerint úgy változtatnák a génjeiket, hogy a nőstények sterilek legyenek. A vizsgálódás másik útja, hogy azt próbálják megakadályozni, hogy terjeszteni tudják a kórokozókat – hivatkozik a zaol.hu a Vasárnap Reggel című lapra.